Kovách Aladár (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovách Aladár
Született 1908. február 19.
Dés
Elhunyt 1979. augusztus 14. (71 évesen)
Bécs
Foglalkozása

Kovách Aladár, Keller (Dés, 1908. február 19.[1]Bécs, 1979. augusztus 14.) író, dramaturg.

Életrajza[szerkesztés]

1927-ben Budapesten tett érettségi vizsgát. A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat, ezt követően külföldre ment, és egy évig tantult a Sorbonne-on. 1921-ben Balassi Bálint összes költeményeit, majd 1943-ban Berzsenyi Dániel munkáit rendezte sajtó alá. 1935-től külső munkatársa volt a Nemzeti Színháznak, dramaturgként és lektorként dolgozott. 1939-től a Bolyai Akadémia könyvsorozatát szerkesztette. 1940-ben a Nemzeti Színház tűzte műsorra Téli zsoltár című színművét (ezt később, 1986-ban a győri Kisfaludy Színházban is előadták, a színház vendégjátékaként pedig Budapesten a Thália Színházban is bemutatták). 1939-től 1941-ig a Magyar Élet Kiadó, majd 1941-től a Turul Kiadó lektoraként működött. 1944 július végén kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának, a háborús viszonyok közepette békebeli műsort tervezett. A sikertelen Horthy-proklamációt követő napon, 1944. október 16-án lemondott igazgatói posztjáról egészségi állapotára hivatkozva (Heine–Medin-kórban szenvedett), azonban előtte még a színház komplett archívumát, jelmez- valamint díszlettárát Demény Pál segédletével Svédország védnöksége alá helyezte. 1947-ben kivándorolt és Németországban, Franciaországban és Ausztriában élt. 1951 augusztától 1953 júniusáig vezetője volt a Szabad Európa Rádió (SZER) irodalmi osztályának, ezt követően pedig a francia rádió magyar osztályának. 1955-ben költözött Őriszigetre. 1960-tól a nemzetközi osztályra került, később pedig a Műhelynek volt főmunkatársa. A Szózat és a Donau Bote című lapokat szerkesztette. Cikkeit publikálta a Hungária, az Új Hungária, a Magyar Élet és az Eastern Europe's Monitor, ahol Viator álnév alatt jelentek meg írásai. 1971-ben Saarbrückenben adták elő Hamueső című drámáját, 1976-ban elnyerte a Nyugat-díjat.

Álnevei: Halasy András; Viator; betűjelei: (K. A.); K. A.

Drámái[szerkesztés]

  • Tolsztoj: Feltámadás (dramatizálás, 1939)
  • Téli zsoltár (1940)
  • Hamueső (1971)

Fordítása[szerkesztés]

  • ifj. Dumas: A kaméliás hölgy (1943)

Művei[szerkesztés]

  • Új szó. Négyszáz fiatal magyar író kislexikona. Az 1937. irod. év keresztmetszete. Szerk. [Halasy András néven!] (Bp., 1936.)
  • A 100 éves Nemzeti Színház. (Bp., 1938)
  • Téli zsoltár. Dráma. Uo., 1940. (Bolyai Kv-ek) (2. kiad. 1944) (újból Bad Worischofen, 1949)
  • A Mindszenty-per árnyékában. Dokumentumok, pásztorlevelek, rendőri utasítások, tiltakozások, jegyzetek (Innsbruck, 1949)
  • Magyarország története (Bakó Elemérrel, München, 1951)
  • Hungária naptára az 1954-es esztendőre. Szerk. (München, 1953)
  • Die siebenbürgische Frage (Zathureczky Gyulával, München, 1965)
  • Szigeti kiskalendárium. Az Őrvidék (Burgenland) magyar népének kisnaptára az 1973-as közönséges esztendőre. Szerk. (Wart, 1972.)
  • Die Trianon-Enquete des Strassburger Kongress der freien Ungarn 1970. Szerk. (München, é.n.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar életrajzi lexikon szerint 1908. január 2-án született. Ez a dátum csak ott szerepel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, [1966].
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945-1985. (Bern, 1985)
  • Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977)