Radnótfáy Nagy Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radnótfáy Nagy Sámuel
Az ország tükre 1863. 205. l.
Az ország tükre 1863. 205. l.
Született 1803
Kolozsvár
Elhunyt 1869. október 9. (66 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása császári és királyi udvari tanácsos, a Nemzeti Színház intendánsa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnótfáy Nagy Sámuel témájú médiaállományokat.

Radnótfáy Nagy Sámuel (Kolozsvár, 1803 – Pest, 1869. október 9.)[1] császári és királyi udvari tanácsos, a Nemzeti Színház intendánsa.

Életútja[szerkesztés]

1848 előtt Bécsben dolgozott, az erdélyi kancellárián, 1862-től igazgatósági felügyelő és a Nemzeti Színház intendánsa volt. A Nemzeti Színházat művészi magaslatra emelte és több humánus intézkedést tett; így segély- és kölcsönalapot teremtett; a színház szellemi haladásán is sokat segített, felújíttatta a díszleteket, ruhatárat és gépezetet, a Nemzeti Színház műsorát számos külföldi jeles színdarab lefordításával gazdagította. Erkel Ferenc kezdeményezésére nyugati hangolásra állíttatta át a zenekart. 1865-ben kiadta nyomtatásban az első magyar nyelvű szabályrendeletet, ebben a nemzeti színház célját is megfogalmazták, kiadta a színház első tűzbiztonsági szabályzatát. Elsőként külön fizetést adott a drámai rendezők számára (Szerdahelyi Kálmán, Feleky Miklós, Paulay Ede, a drámabíráló bizottság tagjainak pedig évi tiszteletdíjat. 1869-ben hunyt el, halálát agy- s tüdővizenyő okozta.

Cikkei a Magyar Sajtóban (1864. 141. A nemzeti színház bevételeiről és kiadásairól, az 1863-64. színházi évre szerkesztett számadás kivonata, 208. Válasz a «Wanderer» 244. sz. pesti levélre); a Honban (1864. 123. Nyilatkozat Vadnai Károly vádjára a színháznak 15,000 frtnyi deficitjét illetőleg, 126. Jókai, Válasz Vadnai Károlynak, 128. Vég válasz R.-tól, 1866. 18., 19. Válasz a nemzeti színház igazgatóság ügyében, 1868. 120. sz. Emlékirat a nemzeti színház ügyében).

Munkái[szerkesztés]

  • Feuillet Octave, A kisértés, színmű öt felv. ford. Pest, 1863. (Nemzeti Színház, kiadja Toldy István IV. kötet. Először a pesti nemzeti színházban 1862. decz. 12., Kassán 1863. ápr. 9.).
  • Fredro Sándor gróf, Az egyetlen leány, vígj. 1 felv. Ford. Bpest, 1883. (Nemzeti Színház Könyvtára 144. Először adatott Kassán 1869. jan. 23., a budapesti nemzeti színházban először 1876. márcz. 24.).

Kéziratban[szerkesztés]

  • A genevai árva, dráma 3 felv. Castelli után ford. (Debreczenben 1832. aug. 23., Budán 1834. júl. 3., 1837. jan. 30., Kassán 1835. jan. 26., Pesten 1839. ápr. 25.)

A pesti Nemzeti Színházban első előadatásuk szerint:

  • Egyik sír, a másik nevet, franczia vígj. 4 felv. (1864. ápr. 27.)
  • A párisi szegények, dr. 7 felv. Brisebare és Nus után francziából ford. (1865. decz. 31.),
  • A gyöngéd rokonok, vígj. 3 felv. Benedix után ford. (1867. jan. 6.)
  • A hazugság, vígj. 3 felv. Benedix után ford. (1867. márcz. 27.)
  • A bengáli helytartó, színmű 4 felv. Laube Henrik után ford. (1868. febr. 16.)

Kassán:

  • A fehér hajszál, franczia vígj. 1 felv. Feulliet Octave ut. ford. (1864. okt. 29.)
  • Reggeli előtt, drámai tréfa 1 felv. Írta Fredro Sándor gróf, lengyelből ford. (1868. nov. 13.).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 227/1869. folyószám.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]