Gyulai Várszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulai Várszínház
A gyulai vár (2009 szeptemberében)
A gyulai vár
(2009 szeptemberében)
Általános adatok
Alapítva 1964
Státus Befogadó színház, szabadtéri színház
Profil egyéb előadó művészeti tevékenység; kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése
Alapító Miszlay István
Fenntartó Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Tagozatok egytagozatos prózai színház
Épületek Kossuth utca 13.:
-Kamaraterem (180 fő)
Jókai utca 4.:
-Ladics-ház (150 fő)
Kossuth utca 19.:
-Múzeumudvar
Béke sugárút 35. (Göndöcskert):
-Vígadó
Ajtóssy Albert utca 2-10.:
-Városi Sportcsarnok (200 fő)
Béke sugárút 35.:
-Erkel Ferenc Művelődési Ház (500 fő)
Gyulai vár:
Játszóhelyek Várkert: Várszínpad (319 fő)
Tószínpad (544 fő)
Személyzet
Főigazgató Elek Tibor
Gazdasági vezető Szabó László
Elérhetőség
Cím 5700 Gyula, Kossuth u. 13.
Telefonszám +36-66/463-148
+36-30/639-9062
Honlap http://gyulaivarszinhaz.hu/
E-mail gyulaivarszinhaz@t-online.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Várszínház témájú médiaállományokat.

A Gyulai Várszínházat 1963-ban Miszlay István hívta életre Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának, a gyulai vár falai között. Eleinte csak nyári színház volt, ám az évtizedek alatt nemzetközileg is elismert fesztiválhellyé vált és nyáron, illetve egész évben folytat színházi és Előadó-művészeti tevékenységet

Története[szerkesztés]

A hatvanas években a szabadtéri színjátszás nagy fellendülésnek indult, ekkor fogalmazódott meg Miszlay Istvánban, aki a békéscsabai Jókai Színház főrendezője volt, hogy az akkoriban kiépülő fürdőhely – 1958-ban felújított – várában színház legyen, a nagy európai fesztiválok mintájára. A gyulai kezdeményezés a dubrovniki Nyári Játékok színházi programjának példája nyomán született 1961-1963 között. Miszlay István meggyőzte a minisztériumokat és a műemlék-felügyelőséget, hogy egy színház sem tesz kárt a történelmi épületben és végül sikerült megszereznie az engedélyeket, összekalapoznia a szükséges anyagokra valót. Ezután tizenegy éven át volt a várszínház művészeti vezetője. Az első bemutató 1964-ben – a szimbolikus jelentőségű – Victor Hugo: Hernani című drámája volt. Miszlay István nyaranta budapesti és vidéki válogatott színészekkel, békéscsabai kollégáival magyar történelmi drámákat és klasszikus vígjátékokat vitt színre. Az előadásokban dominált a vár: a történelmi kulissza, a látvány, a hangulat és az atmoszféra. Így született meg az előadást bevezető játékok ötlete: a kapu felé vezető úton fáklyával világító alabárdosok sorfala (így került közel a színházhoz és a gyulai várszínházhoz a későbbi igazgató, Gedeon József is[1]), a lovasok, az őrségváltás, vagy az előadás kezdetét jelző ágyúlövés és a város szülöttének, Erkel Ferencnek örökbecsű dallama, a Hazám, hazám felcsendülése a fanfárok hangján. 1965-től folyamatosan alakult ki az a koncepció, hogy Gyula a magyar történelmi dráma fóruma legyen. A gyulai színdarabokat az első évektől az országos magyar sajtó figyelemmel kísérte.

1973-ban Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, főrendezője lett a művészeti vezető. Előbb elsősorban kortárs, majd határon túli magyar szerzők műveit mutatta be, illetve drámapályázatokat hirdetett. 1976-tól hangverseny és folklór program is színesítette a nyári fesztivált, 1987-ben pedig nemzetközi bábfesztivált rendeztek. 1978-ra vált a Gyulai Várszínház önálló intézménnyé. Első igazgatója – haláláig – 1993-ig Havasi István volt, aki már a kezdetektől fogva bábáskodott – városi népművelési felügyelőjeként – a színház létrejöttében. 1991-re kiszorult profiljából a kortárs dráma, helyét a magas szintű klasszikus drámák, operák vették át. Mellette elindultak a Jazz – Gedeon József javaslatára, aki a rendszerváltás óta, akkor még az önkormányzat kulturális osztályvezetőjeként dolgozott[1][2] – és az első népzenei fesztiválok is. Sík Ferenc halála után Csiszár Imrét nevezték ki művészeti vezetőnek a megbízott igazgató pedig Cs. Tóth János volt.

1995-től pályázat útján került Gedeon József a Gyulai Várszínház élére és művészeti vezetőként ő állítja össze a színház programjait. Vezetése alatt a nyári évad hathetes összművészeti fesztivállá bővült, ahol 3-4 új színházi bemutatót tartanak, vendégelőadásokat hívnak a prózai és zenés színház, a táncművészet különböző műfajaiból. Koncerteket is tartanak, de megjelenik a fesztiválon a film- és a képzőművészet is. 2005-től rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, 2006-tól a Vár Blues Fesztivált. Kétévente rendezik meg az Irodalmi Humorfesztivált és a Népzenei Fesztivált, amely utóbbi 2014-től a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál nevet viseli.

Fesztiválok[szerkesztés]

  • Gyulai Vár Jazz Fesztivál – évente 1991-től
  • Halmos Béla Népzenei és világzenei Fesztivál – 2 évente
  • Irodalmi Fesztivál – 2 évente
  • Westel Dixie Fesztivál – évente 1997–2006 között
  • Shakespeare Fesztivál – évente 2005-től
  • Vár Blues Fesztivál – évente 2006-tól

A színház igazgatói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b rés a présen: Alabárdos katonaként dolgoztam itt először Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója, magyarnarancs.hu - publikálva: 2013/25. szám (2013. június 20.)
  2. mno.hu
  3. Varga Marianna a várszínház új vezetője, Gyula Televízió - 2016. november 17.
  4. T. P. Kettős ügyvezetés a Gyulai Várszínháznál, Gyulai Hírlap - 2016. november 21-22.
  5. MTI: November 1-jétől Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója, barkaonline.hu - 2017. november 1.

Források[szerkesztés]

Thuróczy Katalin: A Gyulai Várszínház „Sík-korszaka” (1973-94) (78. oldal)
Elek Tibor: A minőségi színház és összművészeti szórakoztatás fellegvára. A Gyulai Várszínház 1995-2003 (92. oldal)

További információk[szerkesztés]

Földvári Árpád: Gyulai Várszínház nézőtere oszk info – 1978
Bajkor József: Gyulai Várszínház, Középkori vértbe öltözött lovas fogadja a vár előtt a színház látogatóit, oszk info Gyulai Várszínház, Középkori vértbe öltözött lovasok fogadják a vár előtt a színház látogatóit, oszk info MTI – 1966

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]