Elek Tibor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elek Tibor
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született 1962. augusztus 27. (59 éves)
Nyíregyháza
Állampolgársága magyar
Foglalkozása irodalomtörténész
kritikus
főszerkesztő
író
színigazgató (2017–)

Elek Tibor (Nyíregyháza, 1962. augusztus 27.[1] –) irodalomtörténész, kritikus, főszerkesztő, író, színigazgató.

Élete[szerkesztés]

Gyerekkorát Nagykállón töltötte, ott is érettségizett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott 1987-ben magyar-történelem szakon, majd 2004-ben szerezett doktori tudományos fokozatot a Debreceni Egyetemen.[2]

1986–2011 között Gyulán lakott, ahol magyart és történelmet tanított az Erkel Ferenc Gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője, három éven keresztül pedig az MTA támogatott kutatóhelyek irodájában tudományos segédmunkatárs.

Békéscsaba és a térség irodalmi rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában jelentős szerepet vállalt és vállal, sokat tett a helyi kulturális értékek országos népszerűsítése érdekében. Számos irodalmi és kulturális program, konferencia, fesztivál, könyvbemutató, író-olvasó találkozó szervezője, lebonyolítója. Ilyen volt 2000-ben a Békéscsabán és Gyulán tartott Magyar líra az ezredfordulón és 2001-ben a Magyar próza az ezredfordulón címmel megszervezett konferencia- és lírafesztivál, illetve a 2003 óta kétévente megrendezett gyulai Irodalmi Humorfesztivál is.

1997-től a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, 1999-től a nyomtatott folyóirat, 2007-től pedig a BárkaOnline főszerkesztője is. 1999-től 2008-ig a Békés Megyei Könyvtár osztályvezetőjeként folytatta tevékenységét, majd pedig a Bárka kiadója, a Békéscsabai Jókai Színház lett a munkahelye.

1983–1984 óta publikál irodalom- és színházkritikákat, tanulmányokat, esszéket, publicisztikákat, irodalmi beszélgetéseket magyarországi és határon túli irodalmi folyóiratokban, napi- és hetilapokban. 2004–2008 között az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát szerkesztette. 2013-tól tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen kortárs magyar irodalmat[3] a Balassi Intézet lektor-irodalomtörténész vendégoktatójaként.[4] 2017-ben a Gyulai Várszínház igazgatójának választották.[5]

1999-es megalakulása óta a Körös Irodalmi Társaság elnöke.

Kötetei[szerkesztés]

  • Szabadságszerelem (magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmaiból, Kalligram Kiadó; 1994)
  • Helyzettudat és önismeret (magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában, Felsőmagyarország – Tevan Kiadó; 1997)
  • Értékválasztás (közéleti, politikai írások 1989-1998 között, Tevan Kiadó; 1999)
  • Székely János (monográfia, Kalligram Kiadó Tegnap és Ma sorozat;[6] 2001)
  • Fényben és árnyékban. Az irodalmi siker természetrajza (kritikák, tanulmányok, beszélgetések, Kalligram Kiadó, 2004)
  • Árnyékban és fényben – Darabokra szaggatott magyar irodalom (Kalligram; 2007)
  • Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma (Pallasz Akadémia; 2008)
  • Gion Nándor írói világa (monográfia, Noran Kiadó, Budapest, 2009)
  • Székely János (monográfia, 2. bőv. kiad., Pallas-Akadémia, Csíkszereda; 2011)[7]
  • Állítások és kérdések (tanulmányok, esszék, kritikák, beszélgetések, viták; Kortárs, Bp.; 2012)[8]
  • Irodalom és nemzeti közösség (válogatott és új esszék 1984–2014 között, Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó; 2014)[9]
  • Markó Béla költői világa (monográfia, Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014)
  • Párbeszédben a kortárs „erdélyi” magyar irodalommal (interjúkötet, Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2017)[10]
  • Grendel Lajos (Közelképek írókról sorozat, MMA, Bp., 2018)[11]
  • A tetovált költő – avagy tőlem nektek 100x; Underground, Hédervár, 2022

Díjai, elismerései[szerkesztés]

NKA- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar irodalom évkönyve, Széphalom kiadó (73. oldal) - 2003. (online: books.google.hu
  2. Elek Tibor "Székely János" című értekezése, doktori.hu (hozzáférés: 2017. november 5.)
  3. Marosvásárhelyen Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, vasarhely.ro - 2013. december 11.
  4. Vendégoktatói hálózat: külföldi lektorátusok, Románia, balassiintezet.hu (hozzáférés: 2017. november 6.)
  5. MTI: November 1-jétől Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója, barkaonline.hu - 2017. november 1.
  6. Elek Tibor: Székely János (2001), a Kalligram Könyvkiadó honlapján (hozzáférés: 2017. november 5.)
  7. Elek Tibor, pallasakademia.ro (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  8. Állítások és kérdések, moly.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  9. Fekete J. József : Irodalom és nemzeti közösség (Elek Tibor: Irodalom és nemzeti közösség. Válogatott és új esszék 1984-2014), (99-100. oldal), Tiszatáj 70. évf. 3. sz., epa.oszk.hu - 2016. március
  10. Párbeszédben a kortárs "erdélyi" magyar irodalommal, book24.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  11. Grendel Lajos, mmakiado.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  12. Erdély Magyar Irodalmáért díj Tompa Andreának és Elek Tibornak, Transindex.ro - 2010. október 21.
  13. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díját az erdélyi magyar irodalom érdekében kifejtett negyedszázados kritikusi, irodalomtörténészi, irodalomszervezői, szerkesztői munkásságáért kapta.[12]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]