Égigérő fű
| Égigérő fű | |
| 1979-es magyar film | |
 | |
| „Az a szép zöld gyep...” | |
| Rendező | Palásthy György |
| Alapmű | Janikovszky Éva: Málnaszörp és szalmaszál |
| Műfaj | ifjúsági, vígjáték |
| Dramaturg | Újhelyi János |
| Főszerepben | |
| Zene | Locomotiv GT |
| Operatőr | Forgács Ottó |
| Vágó | Losonci Teri |
| Hangmérnök | Arató János |
| Jelmeztervező | Zimmer Judit |
| Díszlettervező | Banovich Tamás |
| Gyártásvezető | Rózsási György |
| Gyártás | |
| Gyártó | Mafilm |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 81 perc |
| Képarány | 1,66:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  MOKÉP |
| Bemutató | 1979. december 25. |
| Eredeti adó | MTV |
| Korhatár |  |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Égigérő fű 1979-ben bemutatott magyar film, amely Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál[1] című regényéből készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Palásthy György. A zenéjét a Locomotiv GT szerezte. A főszerepekben Rajz János, ifj. Hintsch György és Ullmann Mónika láthatóak.
A mozi- és tévéfilm a Mafilm gyártásában, a Dialóg Filmstúdió és a Magyar Televízió közös produkciójában[2][3][4] készült, és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja ifjúsági filmvígjáték.
Premierje az 1979-ben megjelent Filmévkönyv szerint 1979. december 25-én volt[2] a hazai mozikban[forrás?], a XII. magyar játékfilmszemlén a Kossuth Moziban 1980. január 5-én vetítették,[5][6] a Magyar Televízió pedig először 1980. október 2-án sugározta.[6]
Történet
[szerkesztés]Misu, a kisfiú nyári vakációját nagymamája bátyjánál ("nagyon-nagybátyjánál"), Dezső bácsinál tölti, aki Budapesten, a Paripa u. 4. szám alatt lakik. Misunak sok barátja van a környéken, mégis unalmasan telnek a napjai. A bérház egyik lakója, Poldi bácsi, a parkőr 52 évi szolgálat után éppen nyugdíjba készül, s folyton azt emlegeti, mennyire fog hiányozni neki a szép zöld gyep, melyet munkája során mindennap látott. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi nyugdíjba vonulásának napjára begyepesíti a gangos bérház udvarát. Tervéhez minden követ megmozgat és az összes ismerősét beszervezi.
Szereplők
[szerkesztés]- Rajz János – Poldi bácsi, a parkőr
- Fónay Márta – Zsófi néni, Poldi bácsi felesége
- ifj. Hintsch György – Misu, Dezső bácsi (nagy)unokaöccse, akinél nyaral
- Ullmann Mónika – Piroska, Kamilla kisasszony keresztlánya, akinél nyaral
- Máriáss József – Dezső bácsi
- Drahota Andrea – Kamilla kisasszony, a kárbecslő
- Ujlaki Dénes – Brenner Oszkár, a szenesember
- Dajka Margit – Berta, Oszkár édesanyja
- Harsányi Gábor – rendőr
- Zenthe Ferenc, Farkas Antal és Zoltai Miklós – szemetesek
- Balázs Péter és Szombathy Gyula – táblaszerelők
- Gyabronka József és Peremartoni Krisztina – a fiatal pár
- Hacser Józsa – doktornő
- Csala Zsuzsa – piaci kofa
- Szilágyi István – fiatal parkőr
- Kautzky József – hivatalvezető
- Tóth Judit – sorban álló nő a hivatalban
- Cs. Németh Lajos – kertész
- Miklósy György – sorban álló férfi a hivatalban
- Gyimesi Pálma – titkárnő
- Bódis Irén – virágárus
- Hegedűs Erzsébet
- Sándor Böske – idős nő a hivatalban, aki a sírást imitáló Piroskára azt mondja, hogy a hivatalvezető megpofozta
- Simon Péter
- Kocsis András – kövér kisfiú a villájuk kertjében, akitől megkérdezik, hogy eladó-e a füves gyep
Forgatási helyszínek
[szerkesztés]A film elején Misu az aranyhajú tündér elrablóit a budai vár rondellájáig üldözi, s a kaputornyon keresztül vágtat be. A „Paripa” utcai kültéri felvételek a Budapest VII. kerületében lévő Hutÿra Ferenc utcában készültek. A filmben 4-es számon szereplő házat azóta lebontották, de Oszkár szenespincéje ma is megtalálható a Rózsa utca sarkán. A beltéri (udvari) felvételek a Rottenbiller utca 40-ben készültek. Oszkár anyjának lakása Újpalotán van, a gyerekek által felkeresett „Hivatal” pedig a kispesti tanácsház (ma polgármesteri hivatal). Poldi bácsi a tabáni parkban, az Erzsébet híd budai hídfőjénél tanítja be utódját a szemétszedésre.
Televíziós megjelenések
[szerkesztés]MTV, M1, M2, Duna TV, TV2, Filmmúzeum, Super TV2, Mozi+, M5, Magyar Mozi TV
Díjak
[szerkesztés]- különdíj – szovjet magyar filmhét (Moszkva, 1980)[7][6][8]
- gyermekfilm ezüstdíj – XII. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1981)[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Az úgy volt...” – 80 éve született Janikovszky Éva. ma.hu, 2006. április 13. (Hozzáférés: 2016. november 26.)
- ↑ a b Filmévkönyv 1979, mandadb.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
- ↑ Dunántúli Napló, 37. évfolyam, 36. szám Szórakozás vagy munka? A stúdióvezető a Dialóg Stúdió filmjeiről (2. oldal) - 1980. február 6.
- ↑ Népújság, 39. évfolyam, 37. szám Bemutatkozik a Dialóg Stúdió - Újhelyi János: Az alkotóműhely vázlatos története (9. oldal) - 1988. február 13.
- ↑ Dunántúli Napló, 37. évfolyam, 8. szám) A XII. magyar jatekfilmszemle programja (7. oldal) - 1980. január 9.
- ↑ a b c Filmévkönyv 1980, mandadb.hu (hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
- ↑ Népújság, 31. évfolyam, 72. szám Murray István: A magyar kultúra napjai - Gálaest háromszázharmincegy szereplővel (5. o.) - 1980. március 26.
- ↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás történetéből XXIV. (1980) (hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
- ↑ Békés Megyei Népújság, 36. évfolyam, 171. szám (3. o.) 1981. július 23.
További információk
[szerkesztés]- Égigérő fű a Hungarian Movie Database oldalon (magyarul)
- Égigérő fű a PORT.hu-n (magyarul)
- Égigérő fű az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Égigérő fű a Box Office Mojón (angolul)
- Magyar Filmek – Égigérő fű a retro80s90s.blog oldalán (magyarul)
- Békés Megyei Népújság, 34. évfolyam, 292. szám (Magyar filmek sikere, 3. o.) 1979. december 14.
- Pest Megyei Hírlap, 23. évfolyam, 293. szám (Az Égig érő fű sikere , 4. o.) 1979. december 15.
- Pest Megyei Hírlap 24. évfolyam, 1. szám (Égigérő fű, 4. o.) - 1980. január 3.
- Népújság 31. évfolyam, 9. szám (Égig érő gyermctegség , 4. o.) 1980. január 12.
- Dolgozók Lapja 33. évfolyam, 12. szám (Gyermekfilm — a felnőtteknek, Égigérő fű, 4. o.) 1980. január 16.
- Inkey Alice standfotói az Égigérő fű című film forgatásáról (1979), Mai Manó Ház - 2016. július 17.
