Beniczkyné Bajza Lenke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beniczkyné Bajza Lenke
Beniczkyné Bajza Lenke-001.jpg
Élete
Született 1839. február 7.
Pest
Elhunyt 1905. április 2. (66 évesen)
Budapest
Szülei Bajza József
Házastársa Heckenast Gusztáv
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beniczkyné Bajza Lenke témájú médiaállományokat.

Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7.Budapest, 1905. április 2.) magyar írónő, újságírónő. Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.

Élete[szerkesztés]

Apja Bajza József, a költő, anyja Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Írásai 1857-től kezdve jelentek meg a korabeli lapokban. 1854-ben házasságot kötött Heckenast Gusztáv könyvkiadóval, akitől később elvált. 1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak. Mesterségesen bonyolított, konfliktusoktól mentes történetekben rajzolta meg a főúri világot. A Petőfi Társaság 1878-ban tagjai sorába választotta. Legismertebb művei: Mártha, Tévesztett utak, A fátyol titkai, Ő az, Tűzben, A házasság titka, Örök törvény, Leányok tükre. A következő lapokban jelentek meg írásai: Nővilág (1857. utilevelek, 1860-62. hetenként egy tárcát és évenként két novellát irt a lapba.), Arany Koszorúja (1864.), Divatcsarnok 1861. Oostende.), Hölgyfutár (1861.), Fővárosi Lapok (1864-68., 1872-73., 1875-79. 1881-82. utilevelek, 1883-85. beszélyek és külföldi tárcák, 1887-88.), Koszorú (1880-81. 1884.), Pesti Hirlap (1885.), Pesti Napló, Nemzet, Egyetértés.

A Nővilág című lap fő munkatársai közé tartozott két hölgy is: Jósika Júlia és Heckenast-Bajza Lenke. Olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek aztán később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek más lapok szerkesztésénél. Egyrészt tudósított a külföldi divatújdonságokról, különös tekintettel a francia divatra, másrészt világhírű színésznők és énekesnők fellépéseit követte nyomon, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektettek a lap újságírói idegen tájak, elmúlt történeti korok nőinek bemutatására. Az újság számos cikket külföldi lapokból „ollózott”, kissé átalakítva az eredeti sorokat, amely eljárás a későbbiekben is bevett szokás lett az újságírás gyakorlatában, sőt manapság is gyakorta találkozhatunk e módszerrel. Emellett a lapban megjelentek a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos hírek, és számos irodalmi mű („beszélyek”, tárcák, levelek).

Ady Endre: Mikor Párisból hazajöttünk[szerkesztés]

Így vallott Ottokárnak Margita:
»Máskor talán minden másként lehetne,
Lehetnék kapós zsidó-feleség
Vagy zsidó Beniczkyné Bajza Lenke,
De most az Élet itt élni akar,
Ahogy soha, engem hiv s vele tartok,
És ugy lesz, ahogy dacosan kimondtam:
Ott-leszek minden szédült izgalomban.«

Művei[szerkesztés]

  • Beszélyek (Pest, 1858)
  • A fátyol titkai (Budapest, 1884)
  • A vér hatalma (Budapest, 1886)
  • A gyöngysor (Budapest, 1888)
  • A házasság titka (Budapest, 1890).
  • Két szív harca (Budapest, 1893.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Bánhegyi Jób: Magyar nőírók (Budapest, 1939.)
  • Németh Mária: B. B. L. (Budapest, 1943.)
  • Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai (Budapest, 1961.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]