Farkas Ferenc (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas Ferenc (egyértelműsítő lap).
Farkas Ferenc
1971-ben
1971-ben
Életrajzi adatok
Született1905. december 15.
Nagykanizsa
Elhunyt2000. október 10. (94 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Iskolái
Pályafutás
Díjak
Tevékenység
Farkas Ferenc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Életútja[szerkesztés]

A nemesi származású galántai Farkas család sarja. Apja, a római katolikus galántai Farkas Aladár (1874–1949), ezredes,[1][2][3] anyja, az ágostai vallású nemesi salfai Saly Blanka (1885–1966) asszony volt.[4] Apai nagyszülei, galántai Farkas Ferenc (1837–1908), balassagyarmati köz- és váltóügyvéd, Nógrád vármegye tiszti főügyésze és Reményi Franciska (1840–1893) asszony voltak.[5][6][7][8] Farkas Ferencné Reményi Franciska bátyja, a világ öt kontinensén ismert virtuóz Reményi Ede (1828–1898) zeneszerző, hegedűművész volt. Az anyai nagyszülei salfai Saly Antal (1859–1892), bajai gyógyszerész, és Kobelrausch Laura (1867–1928) voltak.[9] Farkas Ferenc zeneszerzőnek az apai dédszülei galántai Farkas Ferenc, aki uradalmi ispán volt Kemencén, Hont vármegyében, és a polgári származású Czeller Jozefa voltak.

Zenei tanulmányait 1922–27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél és Fejér Ferencnél. 1929–31 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez.

1927–29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetitora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-41-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban a budapesti Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.

1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint például Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Vass Lajost, Kocsár Miklóst, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért, Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót.

A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt.

Nevét ma több zeneiskola viseli az országban.

Farkas Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-6-4.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Farkas Ferenc rendkívül sokoldalú és termékeny zeneszerző volt. Művészetére jelentős hatást gyakorolt egykori mestere, Respighi zenei stílusa. Latinos műveltségét és külföldön szerzett tapasztalatait kiegészítette a régi magyar zene és a népzene iránti vonzalom. Gyakran választotta művei témájául a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseményét. Számos magyar költő verse ihlette dalok, kantáták komponálására.

Az alábbiakban olvasható egy válogatás gazdag életművéből.

Színpadi művek[szerkesztés]

Zenekari művek[szerkesztés]

Rhapsodia Carpathiana, Bábtáncoltató szvit, Musica pentatonica, Gyász és vigasz

Versenyművek[szerkesztés]

Trittico concertato, Concerto all’ Antica, Serenata concertante, Concertino rustico

Kamarazenei és szólóhangszerre írt művek[szerkesztés]

Régi magyar táncok, Chitaroedia Strigoniensis, Vonósnégyes, zongoradarab-ciklusok

Kórusművek, oratorikus és vokális művek[szerkesztés]

Szent János kútja – lírai kantáta Dsida Jenő verseire,

  • Tinódi históriája Eger vár viadaláról,

Cantus Pannonicus – Janus Pannonius latin nyelvű verseire,

Színpadi kísérőzenék[szerkesztés]

Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájához és egyéb művekhez.

Filmzenék[szerkesztés]

Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez, például

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Farkas Ferenc: Gyümölcskosár (Fruit Basket) – 12 dal szoprán szólóra, klarinétra, brácsára és zongorára (12 song for voice, clarinet, viola and piano), Weöres Sándor verseire, Omaggio a Pessoa – kantáta tenor szólóra, vegyeskarra és zenekarra (Cantata for tenor solo, mixed choir and orchestra), Hárs Ernő fordítása, Rózsamadrigál (Rose Madrigal) – vegyeskarra (for mixed choir a capella), Weöres Sándor versére, Correspondances – Nyolc darab zongorára (Huit pièces pour le piano), Aspirationes Principis – Rákóczi-kantáta – tenor, bariton szólóra és zenekarra (cantata for tenor, baritone and orchestra)

(P) 1978, 1979, 1986, 1988 Hungaroton (C) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: KÓRUSMŰVEK (Choral works)

2005 Hungaroton HCD 32324

  • Farkas Ferenc: KANTÁTÁK: Cantus Pannonicus – Cantata ex carminibus Jani Pannoni (1959) Szent János kútja (Saint John's Fountain) (1945-46) – lírikus kantáta (a liric cantata) Vivit Dominus (1981-82) Psalmus Davidis XVII. per coro misto ed orchestra Tavaszvárás (Waiting of Spring – cantata) (1967)

(P) 1961, 1960, 1986. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: NOTTURNO – ARS NOVA Énekegyüttes: Kórusművek (Choral Works), Az Öröm illan (Joy is Transient) (1962), Három vegyeskar Tóth Árpád verseire (Three Choruses on poems by Árpád Tóth), Pataki diákdalok a XVIII. századból (Students' Songs from Sárospatak – XVIII. c.), Pusztai vázlatok (Heide-Skizzen) (1980), Öt darab vegyeskarra (Five Pieces for Mixed Choir), Éjszakai gondolatok (Pensieri notturni) (1982) – M. Buonarotti.

(P) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: ZENEKARI MŰVEK, vezényel: Lehel György, Farkas András, Sándor Frigyes, Ferencsik János. Furfangos diákok (táncjáték) – szvit (The Sly Students – suite 1950), Concertino all'antica (1969), Piccola musica di concerto (1961), Concertino IV. (1984) oboára és vonószenekarra (for Oboe & Strings), Gyász és vigasz -Fejős Pál emlékére (Planctus et consolationes – In memoriam Pál Fejős 1965)

(P) 1956, 1968, 1987. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Számos hangfelvétel készült műveiből a Magyar Rádióban.

Kötetei[szerkesztés]

  • Vallomások a zenéről. Farkas Ferenc válogatott írásai; szerk. Gombos László, előszó Berlász Melinda; Püski, Budapest, 2004

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

Farkas Ferenc emlékezetére[szerkesztés]

A Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki Farkas Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkas_Ferenc_(zeneszerző)&oldid=26971911”