Teleki József (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Teleki József
Született 1859. szeptember 2.
Gyömrő
Elhunyt 1945. augusztus 27. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása országgyűlési képviselő, főrendiházi tag
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Gróf tetétleni, széki Teleki József (Gyömrő, 1859. szeptember 2.Budapest, 1945. augusztus 27.)[1] országgyűlési képviselő, főrendiházi tag

Családja és tanulmányai[szerkesztés]

Apja széki Teleki Sándor gróf (1829–1875), édesanyja: széki Teleki Jozefina grófnő (1838–1915) unokatestvérek voltak. Hat testvére Gyula (1858–1921), Margit (1860–1922), László (1864–1949), Anna (1866–1925), Katalin (1869–1948) és Tibor (1871–1942) volt.

Középiskolai tanulmányait magántanulóként a gyömrői szülői háznál és a budapesti református gimnáziumban folytatta, majd jogot Lipcsében, majd Berlinben tanult. Államtudományi doktorátusát a Budapesti Tudományegyetemen szerezte.

Pályafutása[szerkesztés]

Előbb a pesti felső járás tiszteletbeli főszolgabírája volt, majd elfoglalta helyét a főrendiházban. Első beszédét annak reformtárgyalásakor mondta. Később a ház jegyzője lett, majd a főrendiház delegációjába is póttagul választották. Pest vármegye virilistája lévén, részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában, sokat tett a lótenyésztés fejlesztéséért. 1887-ben a Szabadelvű Párt programjával a fülöpszállási választókerületben képviselő lett. 1892-ben pedig a makói választókerületben az ellenzéki Justh Gyulával szemben ő lett a képviselő. 1896-ban azonban (ismét Justh Gyulával szemben) kisebbségben maradt, s újból elfoglalta helyét a főrendiházban. A Pest megyei Nemzeti Munkapárt megalakulásakor, 1910. március 19-én elnökévé választotta. Az 1910. évi választások alkalmával a dunavecsei kerületben jelölték, de kisebbségben maradt. Tagja volt a közjogi és törvénykezési bizottságnak és a véderő bizottságnak. Ugyancsak tagként vett részt a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, s a közigazgatási fegyelmi bíróság munkájában. A valóságos belső titkos tanácsosi cím birtokosa lett. A 7. huszárezred tartalékos honvéd huszárhadnagya volt. Tagja volt a hartai képviselőtestületnek, s részt vett az 1896-os millenniumi ünnepségek megrendezésében. Halálát szívizomelfajulás, hólyagdaganat okozta.

Felesége apaji Szászy Júlia (1863–1950) volt, aki a vármegye baromfitenyésztési szakosztályának elnökeként is tevékenykedett. Margit húga révén Khuen-Héderváry Károly gróf sógora volt.

Tetétleni birtok[szerkesztés]

Dunatetétlen, pontosabban Nagymajor volt a székhelye a tetétleni grófi családnak. Ide építtetett Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett kastélyt. A két világháború közötti években a gróf unokaöccse, gróf Teleki Mihály vette át a dunatetétleni gazdaság irányítását az öreg gróftól, aki már nem bírta megfelelően ellátni a feladatot, de azért továbbra is ott élt.

Társadalmi élete[szerkesztés]

A dunavecsei református polgári iskola alapulásának tízéves évfordulóján vette föl az akkor megválasztott, új református egyházkerületi főgondnok, tetétleni gróf Teleki József nevét, „az ő nagybecsű engedélyével”. Ekkor terveztették meg Török Ignác budapesti építésszel az iskola új épületét, melyet 1929 szeptemberében avattak fel. Kirándulásokon megfordultak a diákok a Dunakanyarban, Kecskeméten és Budapesten kívül az iskola névadójának tetétleni birtokán is. Az 1940-es években a Református Egyetemes Konvent világi alelnöke, továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjét is birtokolta. 1896-ban Makó díszpolgára lett.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 2494/1945. folyószáma alatt.
  2. Címerek és díszpolgárok Makón. Makó, 1991. A Makói Múzeum Füzetei, 69.

További információk[szerkesztés]