Széchenyi Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Széchenyi Béla
sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Béla 1879-ben[1]
sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Béla 1879-ben[1]
Koronaőr
Hivatali idő
1901 1918
Előd Szlávy József
Utód megszűnt

Született 1837. február 3.
Pest
Elhunyt1918. december 2. (81 évesen)
Budapest
Választókerület Kismarton (1865-1869)

Szülei Széchenyi István
Házastársa Erdődy Hanna
Foglalkozás politikus, utazó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Béla témájú médiaállományokat.


Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Béla István Mária (Pest, 1837. február 3.Budapest, 1918. december 2.[2])[3] magyar utazó, koronaőr, a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf és Seilern Crescence fia, Széchenyi Ödön bátyja.

Élete[szerkesztés]

Hazai tanulmányai befejeztével Berlinben és Bonnban jogot és államtudományokat hallgatott, majd öccsével, Ödönnel, nagyobb külföldi utat tett. 1861-ben Sopron vármegye egyik kerületének országgyűlési képviselője volt. A diéta feloszlatása után a magánéletbe vonult, majd 1862-ben gróf Károlyi Gyulával Amerikába utazott. Erről az útjáról beszámolót is írt. 1865-ben ismételten képviselővé választották.

Gustav Kreitner - Széchenyi Béla - Lóczy Lajos
Sírfelirata

1867-ben és 1870-ben három oroszlánvadász-expedíciót tett Algériában. Útjáról a Vadász- és Versenylapba leveleket írt.

1877. december 4-én közép-ázsiai utazásra indult, ahova elkísérte id. Lóczy Lajos geológus, Gustav Kreitner katona, topográfus és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, aki nem sokkal az indulás után hazautazott. Így hárman járták be Indiát, Japánt, Jáva szigetét, Borneót és Kína nyugati felét. Thaiföld felé indulva a tibetiek nem engedték át őket országukon, de őket megkerülve sikerült úticéljukat elérni. Lóczy több könyvében dolgozta fel az út eredményeit. Széchenyit utazásaiért a Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban tiszteleti tagjává választotta. Később, 1896-ban, a tudományegyetem díszdoktorrá avatta, majd ugyanebben az évben ki is tüntette. 1897-ben belső titkos tanácsos, 1901-ben pedig koronaőr lett.

Nagycenken, a híres hársfasor végén áll Széchenyi Béla és neje, Erdődy Hanna gyönyörű síremléke.

Munkái[szerkesztés]

  • Amerikai utam (Pest, 1863)
  • Széchenyi Béla gróf kelet ázsiai útjának tudományos eredménye (Budapest, 1890-97; angolul és németül is megjelent)

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1870. június 22-én, Bécsben feleségül vette monoszlói és monyorókeréki gróf Erdődy Hannát, akitől két leánya született:

  • gróf Széchenyi Alice (1871-1945). Férje, gróf széki Teleki Tibor (1871-1942), földbirtokos, konoraőr, királyi titkos tanácsos, felsőházi tag.[4]
  • gróf Széchenyi Johanna (1872-1957).

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]