Ugrás a tartalomhoz

Károlyi Gyula (főrend)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Károlyi Gyula
Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula Károly
1880–1890 között készült portréja
18801890 között készült portréja
UralkodóházKárolyi család
Született1837. július 4.
Pest
Elhunyt1890. november 23. (53 évesen)
Budapest[1]
ÉdesapjaKárolyi György
ÉdesanyjaZichy Karolina
Házastársa1. Károlyi Mária (h 1871–?)
2. Pálffy Mária Geraldine (h 18811890)
Gyermekei1. Erzsébet, Mihály
2. Zsuzsanna, Júlia, József, Geraldine
TisztségNagy-Küküllő vármegye főispánja, a Magyar Lovaregylet alelnöke
DíjakAranygyapjas rend
Vallásarómai katolikus
Károlyi Gyula címere
Károlyi Gyula címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gyula témájú médiaállományokat.

Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula, Károlyi Gyula Károly (Pest, 1837. július 4.Budapest, 1890. november 23.) országgyűlési képviselő, főrend, utazó, császári és királyi kamarás, Nagy-Küküllő vármegye főispánja, lovaregyleti alelnök, valóságos belső titkos tanácsos, az Aranygyapjas Rend vitéze. Károlyi Mihály miniszterelnök édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Károlyi György gróf és Zichy Karolina fia. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott, az egyetemieket Bonnban végezte, majd hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban, Angliában, később Amerikában. 1861-ben Bereg vármegyei aljegyzővé választották. 1865-ben a főrendiház egyik jegyzője volt és a kiegyezés pártolói közé tartozott. Az 1872–75. és 1875–78. évi országgyűléseken Heves vármegye kápolnai kerületének képviselője volt és a Sennyey-féle pártárnyalathoz tartozott. A mindszent-apátfalvi ármentesítő-társulat elnöke volt, míg ez állami kezelés alá nem került. A vöröskereszt-egylet szervezésével, melynek elnöke volt, őt bízta meg a király. Midőn apja 1877-ben elhunyt, ennek helyét foglalta el az ország előkelő intézeteinél. Elnöke lett a jockey-clubnak és a lovaregyletnek is. Tagja a földhitelintézet felügyelő bizottságának, elnöke az első magyar általános biztosító-társaság igazgatóságának és az első hazai takarékpénztárnak; nagybátyjának gróf Károlyi Istvánnak halála (1881) után elnöke lett a magyar írók segélyegylete felügyelő bizottságának. 1884-től valóságos belső titkos tanácsos; a főrendiház pénzügyi és felirati bizottságainak és a legfőbb fegyelmi bíróságnak tagja volt. 1884-ben, amikor a keresztények és izraeliták között kötendő házasságok tárgyában benyújtott törvényjavaslat volt napirenden, Károlyi, aki addig nem vitt a politikában zajosabb szerepet, feltűnővé lett amaz agitációja által, mely a főrendiházban a kormányjavaslat megbuktatására vezetett.

Cikkei a Vadász- és Versenylapban (1864. Egy délutáni cserkészet szánon, 1866. Egy sikerült zerge hajtás, 1870. Az erdélyi magyar egyesült zergevadász-társulat.)

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]
Pálffy Geraldine

1871. április 29.-én Fóton feleségül vette gróf nagykárolyi Károlyi Mária Georgina Julianna Klára Katalin (*Fót, 1852. január 13.–†Fót, 1878. február 12.) kisasszonyt,[2][3] akinek a szülei gróf nagykárolyi Károlyi Ede (18211879), nagybirtokos, és gróf göncruszkai Kornis Klarissza (18341906) voltak. Károlyi Gyula gróf és Károlyi Georgina grófnő házasságából két gyermek született:

Első felesége korai halála után, gróf Károlyi Gyula 1881. július 17.-én Malackán, Pozsony vármegyében feleségül vette gróf erdődi Pálffy Mária Geraldine Terézia Gabriella (*Malacka, 1859. szeptember 5.–†Bern, 1928. március 20.) kisasszonyt,[5][6] akinek a szülei gróf erdődi Pálffy Pál (18271866), Pozsony vármegye örökös főispánja, nagybirtokos, és gróf nagykárolyi Károlyi Geraldine (18361915) voltak. Károlyi Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő frigyéből született:

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Dunakeszi arcképcsarnok. Szerk. Csoma Attila. Dunakeszi, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, 2005.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.