Zichy Karolina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Karolina
Zichy Karolina 1846-ban (Barabás Miklós rajza)
Zichy Karolina 1846-ban (Barabás Miklós rajza)

Életrajzi adatok
Uralkodóház Zichy család
Született 1818. november 8.[1]
 Habsburg Birodalom, Pozsony[1]
Elhunyt 1903. január 30. (84 évesen)[1]
 Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest[1]
Nyughelye Kaplony, Károlyi-sírbolt[1]
Házastársa Károlyi György
Gyermekei Károlyi Gyula (1837–1890)
Viktor (1839–1888)
Gábor (1841–1895)
Károlyi Tibor (1843–1904)
Károlyi István (1845–1907)
Pálma (1847–1919)
Édesapja Zichy Károly
Édesanyja Batthyány Antónia

Zicsi és vásonkeői gróf Zichy Karolina Leopoldina[2] (Pozsony, 1818. november 8.Budapest, 1903. január 30.) Zichy Károly és Batthyány Antónia gyermeke, Károlyi György felesége.

„A család legerőteljesebb egyénisége apai nagyanyám, Zichy Karolina grófnő volt” – írta róla visszaemlékezéseiben Károlyi Mihály, Magyarország egykori miniszterelnöke. „Mély sebet hordott szívében, az táplálta egy életen át tartó gyűlöletét Ferenc József császár iránt. Sógorát, gróf Batthyány Lajost, az első alkotmányos magyar miniszterelnököt gyászolta, akit a császár kivégeztetett. (...) Igaz-e, hogy Karolin nagyanyám Batthyány koporsója fölött azt a híres átkot szórta a Habsburgokra? A sok sorscsapás után, amely a Habsburgokat érte, Rudolf trónörökös meyerlingi öngyilkossága és Erzsébet királyné meggyilkolása után nagyanyám zord hallgatásba burkolózott. Sokszor kértük, írja meg emlékiratait, de mindig azt felelte, hogy nem teszi, mert az igazat nem írhatja meg, hazudni pedig nem fog.” [3]

Élete[szerkesztés]

1818. november 8.-án született Pozsonyban, keresztszülei Knapich János királyi kamarás és Kvaszenits Anna Mária voltak.[4] Karolina grófnő a reformkor meghatározó nőalakja volt. Szépségével és intelligenciájával sokakat lenyűgözött. Hatása alól a korszak nagy magyar politikusai sem vonhatták ki magukat. Báját a társasági életben is felhasználta. [5] Nővére, Zichy Antónia Batthyány Lajos felesége volt. Batthyány 18481849-es személyes levelezése több helyen arra utal, hogy a miniszterelnököt gyengéd szálak fűzték sógornőjéhez.[6][7] Kettejük romantikus kapcsolatából még egy gyermek is született, aki a Károlyi Pálma nevet kapta. Karolinának addigra már öt fia volt, akik valóban férje gyermekei voltak. Bár férje tudatában lehetett a nő félrelépéseinek, házasságukat felbontása túlságosan körülményes lett volna. A korban azt is tartották, hogy az arisztokrata házasság mindent megenged, ha már született kellő mennyiségű fiú utód. Csupán a vagyon és a jólét látszatának fenntartását kérte cserébe. Férjéhez mélyebb érzelmek nemigen köthették, bár a férfi a felesége támogatását élvezte politikai karrierje során.

Karolina hatása alá került Széchenyi István is, aki megrémült a nő vonzerejétől, a szabadságharc bukása után az asszony Klapka Györgyöt pedig követte az emigrációba, és csakúgy, mint Batthyány Lajosnak, gyermeket szült neki.

Még a romantikus lelkű Petőfi Sándort is ámulatba ejtette a Zichy-nővérek szépsége és személyisége. 1844-ben egy versben fogalmazta meg gondolatait a két nőről. [8]

„Láttátok-e a két tündérvirágot,

Borús hazánknak két sarkcsillagát?

Evezhetsz bátran nemzetem hajója,

Nem veszthet az célt, aki ilyet lát.

...

S hallottam édes ajkaik zenéjét,

Hallottam őket halkan mondani,

Mit tetteik rég fennszóval beszélnek,

Hogy ők a honnak hű leányai."

A Zichy-nővérek nagy szerepet játszottak a magyar történelemben a 19. században. Náluk befolyásosabb nő aligha lehetett akkoriban az országban és ezt ki is használták, hogy ott ahol a politika csődöt mondott, asszonyi kreativitással segítsenek hazájukon.[9]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1836. május 26-án Pozsonyban feleségül ment gróf Károlyi Györgyhöz. Kapcsolatukból öt gyermek született:

Származása[szerkesztés]

A Zichy család gazdag, nagy befolyású főúri család volt. Zichy Karolina anyja, Batthyány Antónia, így sógorával és szeretőjével unokatestvérek voltak. Édesapja, gróf Zichy Károly Vas vármegye főispáni helyettese és császári-királyi kamarás volt. Pozsonyban és a Dunántúlon is voltak nagy birtokai a családnak. Sokat jótékonykodtak, betegeket, szegényeket támogattak, liberálisok voltak, bevezették birtokaikon a magyar ügyintézést, és magyar iskolát is alapítottak, ami akkoriban igen nagy szó volt. A szülők gyermekeiket nemzeti öntudatra, segítőkészségre és mély vallásosságra nevelték hét gyermeküket. 1825-ben, hét éves korában Karolina elveszítette édesanyját.[10]

Divat[szerkesztés]

Zichy Antónia, Karolina nővére (Barabás Miklós rajza)

Korabeli írások tanúsítják, hogy a Zichy-nővérek, az ország legnépszerűbb arisztokrata hölgyei voltak.Ők viseltek először hazai gyártású anyagból ruhákat az estélyeken, ezzel teremtve meg a honi viselet divatját az arisztokrácia körében. Lelkes hívei voltak a Védegylet mozgalomnak, ami a külföldi áruk bojkottálását és csak hazai áruk fogyasztását szorgalmazta. Általuk került divatba az otthoni ruházat a külföldi divatos öltözékek helyett.[11] Ez egyet jelentett a magyaros hímzett minták, az asszonyoknál a kötényszerű lepel, a mente, a dolmány, a sujtásos cifra díszítések hagyományának feléledésével. Persze a hölgyek ettől függetlenül nem hagytak fel a fűzők és abroncsos ruhák viselésével. Zichy Karolina szépségét gyakran hangsúlyozta különböző díszekkel. Ám sminket, púdert és különböző arckrémeket valószínűleg nem használt, hiszen ez nem volt illő egy tisztességes hölgyhöz.

Akkoriban az volt a szokás, hogy a magukra adó arisztokrata asszonyok, úrhölgyek más-más öltözéket viseltek különböző alkalmakkor. Például korzózáshoz elegáns, posztóból, vagy bársonyból készült nappali ruhát, kosztümöt öltöttek, és hozzá természetesen kalapot viseltek, hiszen úrinő nem léphetett az utcára fedetlen fővel. Vizitekhez egyszerűbb ruhát vettek, általában feketét, amelyet gyöngyök és szalagok díszítettek. Ezek ujja hosszú, nyaka magas volt és bársonyból vagy selyemből készült.

A lóversenyekre, színházi- és operabemutatókra külön szabályok írták elő, milyen ruházatot kell viselniük a hölgyeknek. Például egy operett előadáson szerényebben kellett öltözködni, az Operában szezonkezdetkor az első premierig még a tavalyi toalettet kellett viselni. A bálok idején aztán előkerültek a legcifrább ruhák, kalap nélkül ékszerrel, csipkekesztyűkkel, legyezővel és uszállyal kiegészítve. A legyező itt gyakorlati funkcióval is szolgált, hiszen a ruhacsodák akár a 15-20 kilogramm súlyt is elérhették, és elég melegek voltak. Ám mégis ezek voltak a női ruhatár legszebb darabjai. Persze egy ruhát nem illet kétszer viselni, vagy legalább a virág vagy az ékköves díszítését ki kellett rajta cserélni. Ez a ruházkodás költségeit nagymértékben megemelte.

Az öltözködési szabályok egyébként ekkoriban nagyon bonyolultak voltak, a hölgyeknek külön meg kellett tanulni mi illik és mi nem az ő társadalmi osztályukhoz.[12]

Zichy Karolina a Károlyi-kastélyban[13][szerkesztés]

Zichy Karolina férje, Károlyi György, a nagy hírű Károlyi család tagjaként birtokában tudta a családi kastélyt Nagykárolyban. A család ősi birtokközpontjában található kastély funkciója az évszázadok folyamán többször változott, a funkcióváltás pedig maga után vonta az épület külső és belső átalakítását. Károlyi György és felesége 1845-ben az akkori módi szerinte alakították a kastély enteriőrjét.

A kastélynak egyszerre többféle funkciót kellett kielégítenie. Rendelkeznie kellett olyan terekkel, amelyek a pihenést, a szórakozást, a reprezentációt magas színvonalon tudták a család, illetve vendégeik számára biztosítani. A kastély azonban nemcsak a család, a közeli, illetve a távoli rokonok, barátok tartózkodási helye volt, hanem az ő szükségleteiket és kényelmüket, valamint a kastély fenntartását szolgáló személyzeté is. A kastély a személyzet egy részének nemcsak munkahelye, hanem lakhelye is, vagyis „egy fedél alatt a társadalom alapvetően különböző képviselői éltek és dolgoztak”

Károlyi a bútorokat Pesten csináltatta, valószínűleg az akkori romantikus vagy biedermeier stílusban. A gróf és grófnő úgy rendezkedtek be, hogy mindketten külön lakosztállyal rendelkezzenek. A gróf lakosztálya a földszinten, a grófnőé az emeleten volt.

Az intim szféra két legfontosabb helyisége a hálószoba, és az azt kiegészítő öltözőszoba. Ezekbe a helyiségekbe a grófnő személyes szolgálatát ellátó személyzeten kívül más nem léphetett be. Minden helyiségben teveszőrből készült csengettyűhúzó volt, amelynek segítségével a grófnő jelezhetett, ha szüksége volt a szobalány szolgálatára. Az egyik személyzeti lépcső a grófnő öltözőszobájából vezetett le a földszintre. A háló- és öltözőszobák berendezése egyszerű, de lakói kényelemszeretetéről és ízléséről árulkodik. A hálószobákban található bútorok a korban divatos cseresznyefából készültek, kivéve az ágyak mellett álló éjjeli szekrényeket, amelyek anyaga juharfa volt.

Minden szobában találhatunk egy-egy ülőgarnitúrát, amelyhez egy kanapé egy kis asztal és tíz szék tartozott. A grófi hálószoba ülőgarnitúráját kékes tarka, a grófnőét kékes alapon fehér rózsavirágos angol gyolcs borította. Az ablakokat az ülőgarnitúrához hasonlatos anyagból készült függöny készítette. Fontos volt, hogy a helyiségek elég fényesek legyenek, ám az ablakok nem maradhattak csupaszon, így nagyon finom, fehér muszlinfüggönyöket használtak.

A női divat a reformkorban már díszesebb, mint a férfi. Egy arisztokrata hölgy megjelenése, az általa viselt ruha anyaga, szabása a család előkelőségéről, tehetősségéről árulkodott. Ugyanazt a ruhát sokszor nem is viselték, igyekeztek változatosan öltözködni. Ez pedig azt eredményezte, hogy a női ruhatár sokkal nagyobb volt, mint a férfi. A ruhákat és a fehérneműt a ruhásszekrényekben és a sifonérokban tárolták. A ruhák ideiglenes elhelyezésére szolgáltak a különböző ruhafogasok, illetve a kalaptartó polc és oszlop, ami egyben esernyő- tartó is volt. A grófnő hálószobájának berendezését egy mahagóni fából készült pipereszekrény tette teljessé.

Az öltözőszoba egyben fürdőszoba is volt. A tisztálkodás szolgálatára állt bent egy mosdóasztal, amely cseresznye- vagy juharfából készült rajta kék virággal díszített, kerek porcelán mosdótál, egy kisebb és egy nagyobb kancsó, szappan-, szivacs-, fogkefe- és fogportartó. A grófnő szobájában volt egy meleg vizet biztosító rézcsappal ellátott cintartály is.

Károlyi-kastély (Nagykároly)
A Károlyi-kastély aulája

A grófnő szokásairól, kedvteléseiről nem sokat tudunk, de hogy ő is szerethetett olvasni arról egy különleges bútordarab – egy csigalábakon álló, bőrrel borított olvasókanapé, rézforgón járó olvasótáblával – árulkodik. Emellett kitűnően zongorázott. Károlyi Mihály visszaemlékezéséből tudjuk, hogy leány korában, Párizsban Chopin volt a mestere. Ezért egy mahagónifából készült zongora is helyet kapott a nappaliban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Dr. Németi János: Károlyi grófok kriptája – Kaplony (magyar nyelven). Kaplonyi barátok. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
  2. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZT8-43G
  3. A végzetes vonzerejű asszony. Múlt-kor történelmi magazin, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  4. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZT8-43G
  5. A végzetes vonzerejű asszony. Múlt-kor történelmi magazin, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
  6. Zichy Antónia (magyar nyelven). Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
  7. Szabó Zoltán, Hegedüs Péter: Évforduló: 200 éve született Batthyány Lajos (magyar nyelven). Kisalföld, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2011. november 11.)
  8. http://www.nlcafe.hu/ezvan/20151006/zichy-antonia-batthyany-lajos-szerelem-oktober/
  9. Klauzál Gábor Társaság. www.klauzal.hu. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
  10. http://www.nlcafe.hu/ezvan/20151006/zichy-antonia-batthyany-lajos-szerelem-oktober/
  11. Klauzál Gábor Társaság. www.klauzal.hu. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
  12. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/igy-ettek-ittak-es-mulattak-a-regi-budapesten
  13. http://www.szabarchiv.hu/drupal/userfiles/file/Fazekas_Rozsa_A_nagykarolyi_kastely_enteriorje_egy_1846_evi_inventarium_tukreben.pdf

További információk[szerkesztés]