Festetics Pál (kamarai alelnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
gróf tolnai Festetics Pál
Festetics Pál.tif
Született 1722. december 7.
Ság
Elhunyt 1782. április 7. (59 évesen)
Pozsony
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805)
Gyermekei
Szülei Festetics Kristóf
Foglalkozása jogász, kamarai alelnök

Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7.Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, Festetics Kristóf (1696-1768) és mezőszegedi Szegedy Judit fia, Festetics György és Festetics Julianna apja.

Élete[szerkesztés]

A tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként.[1] Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család.[2]

Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 17421743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.

1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.

1772-ben grófi rangot nyert, kinevezték titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki.

1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltó-kocsijának a vásárlása.

Házassága[szerkesztés]

Jabloncán 1751. szeptember 8-án feleségül vette nagybossányi Bossányi Julianna Mária Borbálát[3] (Jablonca, 1734. február 9. - Bécs, 1805. február 27.), nagybossányi Bossányi Imre (1706-1781) alországbíró és Korláthköy Éva (1711-1798) lányát. Bossányi Julia édesapja, nagybossányi Bossányi Imre, 1774. december 12.-én grófi rangot kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[4] A házasságból kilenc gyermek született:

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. genealogy.eu Festetics family 01
  2. Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
  3. familysearch.org Bossányi Julianna keresztelőjének bejegyzése
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 50. kötet - 136 - 138. oldal