Ugrás a tartalomhoz

Magyar Vöröskereszt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Vöröskereszt

Korábbi neve(i)Magyar Vöröskereszt
MottóPer humanitatem ad pacem
„Emberiességgel a békéért
Alapítva1881
TípusKiemelten közhasznú szervezet, demokratikus tömegmozgalom, külföldről támogatott szervezet
SzékhelyBudapest
VezetőkFodor Antalné elnök,
Kardos István főigazgató
Költségvetés5 226 683 E forint (2005)[1]

é. sz. 47° 30′ 08″, k. h. 19° 03′ 14″47.502300°N 19.053800°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 08″, k. h. 19° 03′ 14″47.502300°N 19.053800°E
A Magyar Vöröskereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Vöröskereszt témájú médiaállományokat.
Önkéntes ápolónők részvétele az első világháborúban
Az egykori Vöröskereszt Kórház Esztergomban
Az Erzsébet Kórház emléktáblája
A Magyar Vöröskereszt véradó kamionja 2018-ban a Móricz Zsigmond körtéren

A Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold mozgalmakhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. Az 1993. évi XL., valamint a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek értelmében közhasznú szervezet. A 2017. évi LXXVI. törvény szerint külföldről támogatott szervezetnek minősül.[2]

A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.

Főbb tevékenységei

[szerkesztés]

A Magyar Vöröskereszt főbb tevékenységei közé tartozik:

Története

[szerkesztés]

A magyar szabadságharc leverése után az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez, a magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. Az 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a K.u.K. hadserege 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi egyezményeknek megfelelő alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet Erzsébet királyné védnöksége alatt. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének.

A Vöröskereszt magyar szervezetének alakulásáról A Hon 1881. május 16-i esti száma tudósított: „[a] vörös-kereszt férfiegylete ma délelőtt tartotta a múzeum dísztermében gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt alakuló ülését.”[4] Az egylet a Magyar Nemzeti Múzeumban történt megalakulása másnapján, 1881. május 17-én mondta ki egyesülését az Országos Segélyező Nőegylettel: „(…) Károly Lajos főhercegnek, mint a király ő felsége helyettesének elnöklete alatt folyt le az egyesült vörös-kereszt egylet alakuló közgyűlése az akadémia dísztermében.” Ivánka Imre tevékenyen részt vett a Magyar Vöröskereszt megalapításában, melynek gondnoka lett (1881–1890). 1884-ben a Nemzetközi Vöröskereszt II. értekezletén Genfben németül számolt be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről.[5][6]

A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról, valamint kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak, azóta is aktív tagja. Az elmúlt évszázadban a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC). 1992-től a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke.

Vezetői

[szerkesztés]

Törvény a Magyar Vöröskeresztről

[szerkesztés]

1993-ban a Magyar Vöröskeresztről törvény született.

„Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében, a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja: (…)

2. § (1) A Vöröskereszt – alaptevékenysége körében – a következő feladatokat látja el: a) Háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;

b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;

c) az eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;

d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;

e) egészségneveléssel, házigondozó-szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;

f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;

g) a rászorultak részére igény szerint – az alapszabályban meghatározott módokon – szociális segítséget nyújt.”

– (részlet az 1993. évi XL. törvényből)

Jelképei és használatuk

[szerkesztés]

A Vöröskereszt jelképei a törvény 5. §-a szerint az ismertetőjele, a jelvénye és a megnevezése (a jogszabályban együtt: jelvény).

  • A Vöröskereszt ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
  • A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, Magyar Vöröskereszt megnevezéssel mint körfelirattal.(2)
  • Az ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején, kivételesen – a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra – engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát az arra egyébként nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
  • A jelképek illetéktelen használata szabálysértésnek minősül.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ICRC. 2005
  2. https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/06/29/a_voroskereszt_el_is_keszitette_a_logoj_amin_mar_szerepel_hogy_ok_kulfoldrol_tamogatott_szervezet/
  3. Lásd még a Mancs szócikket!
  4. „A Hon politikai és közgazdasági napilap 134. szám. 19-dik évfolyam; Budapest, 1881. május 16. Esti kiadás” 
  5. Dr. Kiss LászlóOzogány ErnőLacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai II. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996) ISBN 80-88837-02-2
  6. „Melléklet a „Fővárosi Lapok” 113. számához; 645. oldal; 1881. május 18.” 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]