Eckhardt Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eckhardt Tibor
Eckhardt Tibor 1931-ben
Eckhardt Tibor 1931-ben
Született Eckhardt Tibor
1888. október 26.[1]
Makó
Elhunyt 1972. szeptember 10. (83 évesen)
New York[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Pozsonyi Eckhardt Tibor (Makó, 1888. október 26.New York, New York, USA, 1972. szeptember 10.) kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő, a két világháború közti magyar politika egyik vezető alakja.

Életpályája[szerkesztés]

A nemesi származású pozsonyi Eckhardt család sarja. Atyja, Eckhardt Oszkár (18531902), földbirtokos, anyja, ábránfalvi Ugron Róza (1864–?) volt. Eckhardt Oszkár 1882. február 26.-án nemesség átruházásában és a "pozsonyi" előnév adományozásában részesült az uralkodótól; Eckhardt Oszkár, nagybátyja révén, Posonyi Ferenc makói polgálmester révén, nemességet szerzett.[3] Apai nagyszülei, Eckhardt Vilmos (18221874), százados, makói birtokos, és Pozsonyi Jozefa asszony. Anyai nagyszülei ábránfalvi Ugron Lázár (18121884), Főrendiház tagja és Felső-Fehérmegye főispánja, és sárdi Simén Rozália (1827-1916) voltak. 1897–1903 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt.[4] Eckhardt 1908-ban szerzett jogi doktorátust a budapesti egyetemen, majd vármegyei tisztségviselőként dolgozott. 1919–1920 között az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormányok sajtóügyeit irányította. 1922-ben a Keresztény Kisgazdapárt jelöltjeként került be a parlamentbe. A szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapítója és vezetője, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt egyik vezetője, és a Magyar Revíziós Liga alelnöke lett. 1930-ban a kormánypártból kiváló Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, majd 1932-1940 között annak elnöke volt. 1931-től újra országgyűlési képviselő lett. 1934–1935 között Magyarország népszövetségi főmegbízottja volt. Miután 1940-ben lemondott a pártelnökségről, Horthy Miklós kormányzó, valamint Teleki Pál miniszterelnök megbízásából az USA-ba utazott, hogy a német orientáció ellensúlyozására kapcsolatokat építsen ki az angolszász hatalmakkal. Soha nem tért haza. 1945 után az antikommunista emigráció egyik vezéralakja, a Magyar Nemzeti Tanács egyik megszervezője volt.

Sírja a makói római katolikus temetőben található.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 504. oldal
  4. Gera Tibor: A makói gimnázium 100 éve, 1895-1995. Makó, 1995.
  5. Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeumi Füzetek, 83.

Források[szerkesztés]

  • Britannica Hungarica
  • Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeumi Füzetek, 83.
  • Gecsényi Lajos: Ady emigráció kísérlete a múlt értékelésre - Az Eckhardt ügy.