Fábián János (mérnök)
| Felsőőri Fábián János | |
| Született | 1836. június 24. Ollár, Zala vármegye |
| Elhunyt | 1902. június 14. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Thiel Helén (1849–1905) |
| Foglalkozása | mérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőőri Fábián János Nepomuk (Ollár, Zala vármegye, 1836. június 24. – Budapest, 1902. június 14.) magyar mérnök, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója.[1][2]
Családja és származása[szerkesztés]
A nemesi származású felsőőri Fábián család sarja. Édesapja felsőőri Fábián István (1792–1848), táblabíró, zalaegerszegi ügyvéd, édesanyja a lovászi és szentmargitai Sümeghy család leszármazottja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Franciska (1812-1890) volt.[3] Anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757–1832) Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, és lovászi Jagasics Julianna (1775–1804) voltak. Fábián Jánosnak az anyai nagybátyjai felsőőri Bertha Ignác, akinek a neje Sümeghy Judit (1792–1880); Kerkapoly Mór (1821–1888), 1848-as szabadságharc őrnagy, országgyűlési képviselő, földbirtokos, akinek a felesége Sümeghy Mária (1823–1903), valamint lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819–1869) országgyűlési képviselő, földbirtokos, aki Deák Ferenc jó barátja volt. Fábián Jánosnak a féltestvére felsőeőri Fábián Terézia (1822–1880), akinek a férje kiszellői és nemesvarböki Csesznak János (1810-1901),[4] Zala vármegye alispánja 1862. július 8.-a és 1863. február 28.-a között, földbirtokos volt; Fábián Istvánnak az első felesége nagyunyomi Sényi Terézia (1793) volt, akinek a halálát követően lovászi és szentmargitai Sümeghy Franciska (1812-1890) kisasszonyt vette feleségül 1830. december 4-én Söjtörön. Fábián János édestestvérei: felsőőri Fábián Rozália Etelka (1842–1917), aki hajadonként hunyt el,[5] és bezerédi Bezerédy Elekné felsőeőri Fábián Emilia (1833–1909) voltak.[6]
Élete[szerkesztés]
Fábián János Bécsben és Prágában végezte a mérnöki tanulmányait. 1867-ben a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium szolgálatába lépett, ahol különböző tisztségeket töltött be. 1882 és 1899 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója, majd 1902-ig annak alelnöke volt. 1895-ben nyugdíjba vonult, és azután egy ideig a Patria Nyomda vezérigazgatójéként tevékenykedett. Emlékére 1902-ben az Egylet Fábián-díjat alapított.[7]
Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]
Fábián János felesége a polgári származású Thiel Ilona Julianna Jozefa (Pest (belv.), 1849. szeptember 13.–Budapest, 1905. március 17.) lett,[8] akinek a szülei Thiel Mátyás (1792–1859) pesti polgár, kereskedő,[9] és Deák Julianna (1816–1875) voltak.[10] Felsőőri Fábián János és Thiel Helén házasságából egyetlen leánygyermek született:
- felsőőri Fábián Ilona Magolna Sarolta (Pest (belv.), 1874. április 3.–Nagykanizsa, 1939. február 16.), aki hajadonként hunyt el.[11][12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org Fábián János keresztelési adatlapja
- ↑ familysearch.org Fábián János gyászjelentése
- ↑ familysearch.org - Fábián Istvánné Sümeghy Franciska gyászjelentése
- ↑ familysearch.org: Csesznák János gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Fábián Rozália halálának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org Bezerédy Elekné Fábián Emilia gyászjelentése
- ↑ Deák Ferenc megyei könyvtár – Fábián János
- ↑ familysearch.org Fábián Jánosné Thiel Helén gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Thiel Mátyás gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Thiel Mátyásné Deák Julianna gyászjelentése
- ↑ familysearch.org felsőeőri Fábián Ilona gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Fábián Ilona halálának a bejegyzése
