Festetics Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
gróf tolnai Festetics Mária
Született 1839. október 20.
Flag of Hungary (1867-1918).svg Tolna, Tolna vármegye
Elhunyt 1923. április 17. (83 évesen)
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Söjtör, Zala vármegye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Foglalkozása Erzsébet királyné udvarhölgye
Kitüntetései a bajor királyi Terézia-rend tiszteletbeli hölgye, csillagkeresztes hölgy

Tolnai Festetics Mária Terézia grófnő (Tolna, Tolna vármegye, 1839. október 20.Söjtör, Zala vármegye, 1923. április 17.) csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, a bajor királyi Terézia-rend tiszteletbeli hölgye.[1]

Élete[szerkesztés]

A régi magyar nemesi származású tolnai gróf Festetics családban született. Apja, a söjtöri születésű gróf tolnai Festetics Sándor (18051877),[2] anyja, az osztrák származású báró Josephine von Boxberg (1811-1892) volt;[3] a házasságuknak az ötödik gyermekeként született. Apai nagyszülei gróf tolnai Festetics János Nepomuk (1776-1815) és zalabéri Horváth Franciska (1777-1814) voltak. Horváth Franciska öccse, a zalabéri Horváth János Nepomuk (1788-1853), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követ, királyi kamarás, liberális politikus volt. Festetics Mária apai nagyapja, gróf Festetics János megszerezte a söjtöri uradalmat, amelyen az 1820-as években kastélyt építettek klasszicista stílusban.

A fiatal gróf Festetics Mária először Klotild főhercegnő mellett vállalt munkát, hogy anyagi gondjait enyhíthesse. Így ismerkedett meg Erzsébet királynéval, aki szívesen látta volna udvarhölgyei közt. Eleinte vonakodott elvállalni, mert egyrészt jól érezte magát Alcsúton, másrészt pedig hallotta, hogy a bécsi udvarban nem szeretik a magyarokat;[4] végül Andrássy és Deák meggyőzték. 1871 decemberétől a királyné haláláig vele volt.[5] Számos házassági ajánlatot utasított el, hogy a királyné mellett maradhasson. Erzsébet királyné palotahölgyei között több magyar főnemes úrnő is volt: őrgróf Pallavicini Edéné gróf székhelyi Majláth Etelka (1853-1936), gróf Sztáray Irma, gróf trakostyáni Draskovich Ivánné gróf monyorókeréki Erdődy Júlia (1847-1901), gróf nagykárolyi Károlyi Sándorné gróf göncz-ruszkai Korniss Clarisse (1834-1906), gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Kálmánné gróf Wenckheim Stefánia (1837-1917), gróf kéthelyi Hunyady Lászlóné köröszeghi és adorjáni Csáky Sarolta (1828-1906), herceg erdődi Pálffy Miklósné gróf zichi és vásonkeői Zichy Margit (1856-1925), csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Manóné gróf erdődi Pálffy Gabriella (1833-1914), és vecseszéki Ferenczy Ida (1839-1928) az „ereklyés hölgy”.

1892. február 11.-én zajlott Josephine von Boxberg temetése Söjtörön, azonban Festetics Mária grófnő betegség miatt nem tudott elutazni Bécsből. A temetés szervezésére közeli barátnőjét, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő özvegyét, séllyei Séllyey Magdolna (1822-1901) földbirtokos asszonyt kérte fel.[6] Egy másik kedves barátnője Mária grófnőnek, nemesnépi Marton Rozália Terézia (1855-1933) volt, akinek az édesapja, nemesnépi Marton Pál, szintén söjtöri földbirtokos volt.[7]

A millenniumi ünnepségek során végig a királyné kíséretében volt. 1898. szeptember 21.-én Erzsébet királyné udvartartásának feloszlatása alkalmából, Mária grófnőt, az I. osztályú Erzsébet-renddel tüntették ki.[8] Titkos naplójából a kor közéletéről lehet megtudni érdekességeket. Például arról, hogy kik fordultak meg a söjtöri öreg platán alatt és így a baráti társaságához tartozó Deák Ferencről is feljegyezte, hogy többször ellátogatott arrafelé.[9]

1903-ban ünnepelték Söjtörön Deák Ferenc születésének 100. évfordulóját. Az ünnepségen gróf Festetics Mária töltötte be az egyik főszerepet, a beszédet tartó boldogfai Farkas József (1857-1951), országgyűlési képviselő, söjtöri földbirtokos, valamint miskei és monostori Thassy Lajos, a járás főszolgabirája mellett.[10]

Titkos naplója[szerkesztés]

  • Egy udvarhölgy naplójából – Gr. Festetics Mária udvarhölgy naplója Budán és Gödöllőn papírra vetett részei, Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, 2009. (Sajtó alá rend.: Tolnayné Kiss Mária)[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]