Ugrás a tartalomhoz

Hildburghausen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hildburghausen
Hildburghausen címere
Hildburghausen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
JárásLandkreis Hildburghausen (1994. július 1. – )
PolgármesterHolger Obst (CDU)
Irányítószám98641–98646
Körzethívószám03685
RendszámHD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség11 689 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség168 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület72,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 25′ 34″, k. h. 10° 43′ 44″50.426111°N 10.728889°EKoordináták: é. sz. 50° 25′ 34″, k. h. 10° 43′ 44″50.426111°N 10.728889°E
Hildburghausen (Türingia)
Hildburghausen
Hildburghausen
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Hildburghausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hildburghausen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hildburghausen egy német város, Türingiában. Lakosainak száma 11 704 fő.

Fekvése

[szerkesztés]

A Werra folyó völgyében fekszik, 385 m tengerszint feletti magasságban.

A város részei: Az óváros, Birkenfeld, Bürden, Ebenhards, Gerhardtsgereuth, Häselrieth, Leimrieth, Pfersdorf, Wallrabs és Weitersroda.

Történelem

[szerkesztés]

A város 900 és 1234 között Villa Hilperti néven szerepelt a szövegekben. 1304-ben a würzburgi főapátság alá tartozott. 1316-ban Henneberg-Schleusingeni grófság része. 1572-ben Szász-Coburg Hercegség része.

1680 és 1826 között a Szász–Hildburghauseni Hercegség fővárosa volt.

1868 óta járási központ. 1918 novemberében népi állam/szabad állami státusza volt. 1920-ban Türingia része lett. A hildburghauseni hercegi kastély 1945-ben amerikai tüzérségi tűzben elpusztult.[2]

Kultúra

[szerkesztés]

Az 1755-ben épült színháza ma már egy modern multifunkcionális színjátszóhely. 1805-ben a városban alakult meg az első német gyermekszínház és 1765-ben itt nyilt meg az első színiiskola is.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Óvárosa barokk stílusban épült, reneszánsz városházával.
  • Három temploma közül a katolikus templom a város legrégebbi temploma; 1721-ben épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Lakosság

[szerkesztés]
Év Lakosság (fő)
1833 4.269
1885 5.476
1950 7.568
1960 8.683
1981 12.045
1984 11.258
1992 11.082
1993 10.951
1994 12.650
1995 12.555
1996 12.528
1997 12.436
Év Lakosság (fő)
1998 12.336
1999 12.433
2000 12.466
2001 12.457
2002 12.428
2003 12.301
2004 12.330
2005 12.296

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A város weblapja

Források

[szerkesztés]