Joseph Meyer (könyvkiadó)
| Joseph Meyer | |
 | |
| Született | 1796. május 9.[1][2][3][4][5] Gotha[6] |
| Elhunyt | 1856. június 27. (60 évesen)[1][2][3][4][5] Hildburghausen[7] |
| Állampolgársága |
|
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Ernestinum Gotha |
| Sírhelye | Stadtfriedhof Hildburghausen[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Meyer témájú médiaállományokat. | |
Joseph Meyer (Gotha, 1796. május 9. – Hildburghausen, 1856. június 27.) német iparos és könyvkiadó, a Bibliographisches Institut megalapítója, Herrmann Julius Meyer könyvkiadó apja, Hans Meyer utazó nagyapja.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kezdetben egy gyarmatáru-kereskedésben inaskodott, majd felszabadulván, előbb hazament és apja, Johann Nicolaus Meyer cipőüzletének kereskedelmi ágát kezelte, később pedig (1816) Londonba ment, de szerencsétlen spekulációi nemcsak a saját, hanem apja vagyonát is teljesen fölemésztették. Apja halála után Gothába tért vissza, ahol a Korrespondenzblatt für Kaufleute-t adta ki, mely csakhamar nagyon elterjedt és mintegy alapját vetette meg Meyer könyvkiadói működésének. 1825-ben a Meyer's British Chronicle szépirodalmi folyóiratot indította meg és üzletét a még akkor ismeretlen előfizetési és aláírási alapra fektetve, Bibliographisches Institut címen megnagyobbította. 1830-ban kiadta a Der volksfreund című politikai lapot is, melyet azonban szabadelvű iránya miatt csakhamar be kellett szüntetnie; ugyanekkor indította meg az Universum című tudományos gyűjteményt is, melynek az 1830-as években több mint 80 000 előfizetője volt s egy ideig 12 nyelven jelent meg (magyarul: Meyer Universuma, vagy leirása és ábrázolása minden látásra és emlékezetre méltó dolgoknak stb., Pest, 1835). Számos kiadványai mellett ekkor indította meg a Grosse Konversations-Lexikont is, melynek ötödik kiadása 1893-tól jelent meg. Meyer sokat foglalkozott Németország vasúthálózatának fejlesztésével is, de 1848-ban a forradalom számos vállalkozását meghiúsította; gazdag kőszén-, vas-, ezüst-, réz- stb. bányatelepeket fedezett föl a türingiai erdőben. Nagy kiterjedésű kiadóüzletét fia, Herrmann Julius Meyer 1874-ben Lipcsébe helyezte át.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
- 1 2 "AlKindi".
- 1 2 Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. november 28..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Meyer. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
