Bernáth Aurél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bernáth Aurél
Született 1895. november 13.[1]
Marcali
Elhunyt 1982. március 13. (86 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festő
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernáth Aurél témájú médiaállományokat.

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13.Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.

Élete[szerkesztés]

Családi háttere[szerkesztés]

Édesapja dr. Bernáth Béla ügyvéd volt. A Bernáth-ősök földbirtokosok voltak Bihar megyében, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.

Pályafutása[szerkesztés]

Rippl-Rónai Ödön (Rippl-Rónai József testvére) tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, munkássága elismeréseképpen megnyitották a Bernáth Aurél Galériát.[2]

Bernáth Aurél és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-2-16. Pátzay Pál műve.

1995-ben megalakult a budapesti Bernáth Aurél Társaság. Célja a festő emlékének ápolása, kiállítások rendezése.

Riviéra és más főművei[szerkesztés]

Élete egyik főművét a Riviéra című festményét 1927-ben fejezte be. A mű megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét. A Riviérának fergeteges sikere volt. Bernáthot meghívták a KUT tagjának. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki nagy tisztelője volt az alkotónak megvette a múzeum számára a Riviérát. Jelenleg a kép a Magyar Nemzeti Galériában csodálható meg.

Nagy jelentőségű munkái közé sorolják még az Esti park (1930, MNG) és a prágai Károly-híd (1925) című képét. Közismert, hogy a Reggel (1927-28, MNG), a Tél (1929), a Hegedűművésznő (1931, MNG), az Aratóünnepre menő lány (1932) mind-mind nagy sikert arattak a közönség előtt. És sikert aratnak mind a mai napig.

Kiállítások[szerkesztés]

Köztéri művei[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Írásai[szerkesztés]

  • Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (19481949)
  • Írások a művészetről, 1947
  • A Múzsa körül, 1962
  • A Múzsa udvarában, 1967
  • Így éltünk Pannóniában, 1956
  • Kor és pálya. 1. Így éltünk Pannóniában; 2. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Utak Pannóniából, 1960
  • A szép könyvről. Bernáth Aurél, Boldizsár Iván írásai; szerk. Szántó Tibor, ill. Kass János et al.; Európa, Bp., 1970
  • Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
  • Lássuk, mire megyünk ketten!; Móra, Bp., 1973
  • Kisebb világok. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Feljegyzések éjfél körül. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1976
  • Egy festő feljegyzései. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1978
  • "A megélt költemény". Szabó Lőrinc levelezése Bernáth Auréllal és családjával, 1933-1957; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Horányi Károly; ME BTK, Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc füzetek)
  • Küldj egy kis optimizmust! Bernáth Aurél levelei Fruchter Lajoshoz, 1930-1952; szerk. Rum Attila, jegyz. Mázi Béla, Rum Attila; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Bp., 2007

Irodalom[szerkesztés]

  • Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923)
  • Genthon István: Bernáth Aurél; Farkas, Bp., 1932 (Ars Hungarica)
  • Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935)
  • Bernáth Aurél kiállítása az 1912-1939. évek műveiből; Almásy-Teleki Művészeti Intézet, Bp., 1939 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete)
  • Bernáth Aurél újabb képeinek és Rippl-Rónai József (1861-1927) válogatott műveinek kiállítása. 1942. január 18-február 2.; Légrády Ny., Bp., 1942 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete)
  • Bernáth Aurél festőművész gyűjteményes kiállítása 1956. Katalógus; szerk. Frank János, bev. Végvári Lajos; Ernst Múzeum, Bp., 1956
  • Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959)
  • Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964)
  • Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972)
  • Bernáth Aurél festőművész kiállítása. Tihanyi Múzeum, 77.; katalógus összeáll. Cifka Péterné, bev. Keresztury Dezső; Révai Ny., Bp., 1977
  • Bernáth Aurél; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1977
  • Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása. Kaposvár, Somogyi Képtár, 1980. október 24-től november 30-ig; rend. Horváth János, katalógus összeáll. Horváth János; Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1980
  • Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.)
  • Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.)
  • Frankó Ákos tanulmánya Bernáth Aurélról (1922)
  • Horváth János a Somogyi Kultúra 1985/4-es számában megjelent írása
  • Végvári Lajos, 35 év, harmincöt művész (Budapest, 1980)
  • Végvári Lajos, Bernáth Aurél emlékkönyv (1995)
  • Bernáth Aurél emlékkönyv. A művész születésének 100. évfordulója tiszteletére; szerk. Kratochwill Mimi; Bernáth Aurél Társaság; Bp., 1995
  • Végvári Lajos: Szőnyi István, Bernáth Aurél; Well-PRess, Miskolc, 2003
  • Rum Attila: Bernáth Aurél; Kossuth–MNG, Bp., 2009 (Metropol könyvtár)
  • Mutató nélkül. B. A. úr X-ben. Gróf Ferenc kiállítása a Kiscelli Múzeumban 2016. október 29. és december 31. között; kurátor Mélyi József, szerk. Róka Enikő; BTM Kiscelli Múzeum, Bp., 2016 (Fővárosi Képtár katalógusai)

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 239–240. o. ISBN 963-8477-44-X
  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Bernáth Aurél lásd 36-37., 268. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek és külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Bernáth Aurél Galéria