Roboz István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Roboz István
Roboz István, Ország-Világ, 1885.jpg
Született 1826. október 22.
Kötcse
Elhunyt 1916. április 11. (89 évesen)
Kaposvár
Foglalkozása királyi tanácsos, szerkesztő, megyebizottsági tag, tisztifőügyész, újságíró, költő, lapszerkesztő
Sírhely Keleti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Roboz István témájú médiaállományokat.

Roboz István (Kötcse, Somogy vármegye, 1826. október 22.[1]Kaposvár, 1916. április 11.) királyi tanácsos és szerkesztő, megyebizottsági tag, tisztifőügyész, újságíró, költő, lapszerkesztő. Bernáth Aurél grafikus és festőművész nagyapja.

Roboz István - Rippl-Rónai József rajza

Élete[szerkesztés]

Iskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte, ahol Petőfi Sándor és Jókai Mór tanulótársa volt. 1848-ban végezte el jogi tanulmányait.

1848-49-ben Somogyban Noszlopy Gáspár kormánybiztosnak volt titkára. Ekkor írta Ádándon, Csapody Pál kastélyában a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című verset, melyet francia, angol, olasz, német és lengyel nyelvre is lefordítottak.

1856-ban a kaposvári törvényszéknél vizsgáló bíró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett. 1866. március 6-án alapította a Somogy című politikai hetilapot, melynek szerkesztője is volt. (Ekkor a dunántúli vármegyékben csak egyetlen lap létezett, méghozzá Nagykanizsán, az egész ország területén pedig csak 3 politikai napi és öt vidéki hetilap.) Az irodalomban és a közügyekben tanúsított működéséért 1879-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, 1887-ben pedig a királyi tanácsossággal tüntették ki, midőn Kaposvár közönsége írói munkásságának 40 éves évfordulóját ünnepelte meg. A vidéki hírlapírók kongresszusát ő kezdeményezte. A Somogy vármegyei Berzsenyi irodalmi társaság elnöke volt.

Felesége, Balassa Jusztina 1912. július 27-én, életének 76-ik, házasságának 56-ik évében hunyt el. A férj négy évvel élte túl: 1916. április 11-én reggel 3 órakor halt meg, két napra rá temették el a kaposvári Keleti temetőben a református egyház szertartása szerint.

Álneve: Labora.

Írásai[szerkesztés]

Költeményei, levelei, elbeszélései, rajzai és egyéb cikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg:

Hazánk (1847), Életképek (1848. II. költ.); Hölgyfutár (1850. költemények, 1851. Balatonvidéki levelek, Fekete könyvemből, Egy pár nap Pécsett, Vidéki élet, Pécsi tükördarabok, Egy agg leány párbaja, A fekete szem teremtése, Mégis vannak Rómeók és Juliák, Egy őrült színész, 1852. Balatonvidéki levelek, Költészet a Sióban, Tükördarabok naplómból, Az enyingi park, Tihany, Füredi viszhangok, Örvények, ered. beszély, Az év utolsó napján és költemények, rajzok, 205 sz. Bécsi levél, 1853. Uj évi mozaik, A solothurni rózsaszál, La Chouette, Phantomok, 103. ujdonság Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Egy pár nap Füreden, Garay hamvainak, A virágok teremtése, Garay hamvainak, Füredi daguerreotyp sat. 1854. 143-172. sz. Simon kapitány, regény Féval után ford., 1856-57. Egy honleány emlékek, Balaton-Füred, Tükördarabok Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Balaton-Füredi levelek, 1858-59. Csiga-telegraf Somogyból, Kazay Lajos hamvainak, Kaposvári élet, 140. Kaposvárról Ágairól, Kisfaludy S. szobra, 1860. Balaton-fölvidékről levelek, Széchenyi fölött, Még egy rajz a Berzsenyi ünnepről, Balaton-Füred, 1861. Somogyból, 1862. Záborszky Alajos hamvainak, Kaposvár, 1863. II. Egy porladó szív levelei); Romemlékek (Pest, 1851. költ.); Pesti Napló (1850. 170. sz. A pest-kanizsai vasutvonal ügyében, 1851. 280-291. Egy talált napló töredékei, 1855. 124. sz. Hangok Somogyból, 1864. 152. stb. sz., 1864. 156. sz. Balaton-Füredi levelek, 234-236., 239. sz. A kaposvári gymnasium felavatása); Szikszói Enyh-lapok (1853. költ.); Divatcsarnok (1853. Tájképi vázlatok: A Balaton csatája, 1860. költ.); Magyar Sajtó (1855. 12. sat. sz., Somogyi levelek, 1857. 176. Időszaki levelek Somogyból); Családi Lapok (1856. Fohász az élet tengerén, Balaton szerelme, rege, Csobánczon, Mi atyánk! és költ., 1857. költemények); Győri Közlöny (1857-60. költemények, 1862. és a többi évfolyam: Somogyból); Vasárnapi Ujság (1864.); Hazánk és a Külföld (1865. Balaton-Füred, A balaton-füredi szinkör); Fővárosi Lapok (1865. 1867. Balatonfüredi élet, 1878. Balaton-Füredről, 1879. Kisfaludy Atala); Gazdasági Lapok (1870. Somogyból, 1871. Hogy áll Somogymegye gazdászati tekintetben?); Földmívelési Érdekeink (1871. Levél a szerkesztőhöz: Kaposvár, Magyarország földje és koldusai); Pesti Hirlap (1882. 68-69. Vidéki lapszerkesztők, genre, 1883. 204., 208. sz. A magyar tenger mellékéről, 1884. 191. sat. Balaton-Füred, 1885. 168. A társadalom ezer keze, 201. B.-Füredi levelek, 1886. 210. Hogyan nyaral Jókai Mór Balaton-Füreden, 1887. 187. sz. Fürdői élet: Balaton-Füred); Budapesti Hirlap (1885. 197. sz. Jókai villája Balaton-Füreden); Nemzet (1887. 120. szám Jókai Mór és Zichy Antal); Somogy (1897. 11. sz. Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim, átvette a P. Napló 73. sz., 1398. 8. és köv. sz. Emlékeimből: 1848-49.).

Munkái[szerkesztés]

  • Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött. Kaposvár, 1849. (Más nyomdákban és hirlapokban is utánnyomatott.)
  • Pécsi sugárszálak. Írta s e haza lelkes hölgyeinek ajánlja. Pécs, 1852. (Költemények.)
  • A Balaton szerelme. Rege, Pest, 1856.
  • Daguerreotype, vagy azon nevezetességek arczképcsarnoka, kik nem pártolják az irodalmat. U. ott, 1863. (Két kiadás. Ism. Hölgyfutár II. 51. sz.)
  • Egy porladó szív levelei. Nagy-Kanizsa, 1864. (Ism. Hölgyfutár I. 41. sz.)
  • Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866.
  • A billikomból. Nagy-Kanizsa, 1878. (Két kiadás.)
  • A tükörből. Kaposvár, 1880.

Szerkesztette a Kaposvári Képes Naptárt 1863-66-ra és a Somogyi Képes Naptárt 1863-66-ra; a Beszédeket, melyek a kaposvári gymnasium felavatási ünnepélyén mondattak. (Kaposvár, 1866); még a Somogyon kívül a Zala-Somogyi Közlönyt 1862. július 1-től 1865-ig, a Zalát 1874. július 1-től Nagykanizsán és a Somogy vármegye Hivatalos Lapját Kaposvárt.

Emlékezete[szerkesztés]

Kaposvár Kisgát városrészében utcát neveztek el róla, a Dózsa György utca 16. számú ház falán pedig, ahol 1892-től haláláig lakott, 1986-ban emléktáblát avattak emlékére.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Laczkó András: Pályakép Roboz Istvánról. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 10. Kaposvár, 1979.
  2. Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2014. február 25.)

További információk[szerkesztés]

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Puskás Béla: Temetők üzenete. [Kaposvár, Szerző], 2001.
  • Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.