Keleti temető (Kaposvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti temető
A 115 éves Szent Anna-kápolna a temetőben
A 115 éves Szent Anna-kápolna a temetőben
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Kaposvár
Városrész Keleti városrész
Cím Mező u. 2.
Létrejötte 1890
Vallás katolikus
Tulajdonos Kaposvári önkormányzat
Földrajzi adatok
Területe 115 653 m²
Távolság a központtól 1,5 km
Elhelyezkedése
Keleti temető (Kaposvár)
Keleti temető
Keleti temető
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti temető témájú médiaállományokat.

Az 1890-ben létesített Keleti temető Kaposvár legfontosabb temetője. A városban eltemetett nevezetes személyek közül a legtöbb ebben a temetőben nyugszik. A temető a Keleti városrészben, a Mező u. 2. alatt található, területe 115 653 m².[1]

Története[szerkesztés]

Kaposvár első temetője még a város főtere, a mai Kossuth tér mellett, a templom körül terült el. Amikor 1770-ben II. József (ekkor még nem volt király) a városba látogatott, elrendelte, hogy közegészségügyi okokból a temetőt a városközpontból a város két szélére kell telepíteni. Ennek megfelelően 1776-ban létrejött Kaposvár első „Keleti temetője”, a mai Gróf Apponyi Albert utcában, de ez később (1843-ban) a város terjeszkedése miatt átköltözött a mai Hársfa utca környékére, majd 1860-ban már szinte a mai helyén létesült újra a temető. Ide már 1880-ban haranglábat is állítottak. A pontos mostani helyét 1890-ben foglalta el a Keleti temető, így ezt az évet tekinthetjük alapítási évének.[2] 1892-ben „Kováts Imre kegyes alapitványából” emelték a temető kőkeresztjét, melynek ma már sajnos csak talapzata eredeti, a kereszt többi részét más stílusban később pótolták.[3] A ravatalozót 1928-ban emelték Lamping József tervei alapján,[2] ma építészeti értéke miatt önkormányzati védelem alatt áll.[4]

A Szent Anna-kápolna[szerkesztés]

A Keleti temető kápolnája az 1902-ben épült Szent Anna-kápolna. Eredetileg már a 18. században is állt egy kápolna a városban (a mai Kodály iskola helyén), melyet 1840-es felújításakor Szent Annáról neveztek el, azonban ezt a kápolnát 1870-ben városépítészeti okokból le kellett bontani. Ennek a kápolnának az emlékére nevezték el a Keleti temető kápolnáját Szent Annáról. Kántor Ferencné (szül. Lőrinczy Rozália) végrendeletében 8000 koronát hagyott kápolnaépítés céljára, ehhez közadakozásból még mintegy 500 korona gyűjt össze, a város pedig ingyen adott telket, így épülhetett fel a kápolna, méghozzá a város főmérnöke, Bereczk Sándor tervei alapján. Ide helyezték át a korábbi temető haranglábjának harangját is. 1985-ben urnahelyeket alakítottak ki a kápolnában, ma mint építészeti értéket, önkormányzati rendelet védi.[4] A kápolnában található az alapító házaspárén kívül Martyn Róbert orvos (Rippl-Rónai József nevelt fia, a legendás „hegyi tanár”) sírja is.[2]

A temetőben nyugvó neves személyek[szerkesztés]

A temetőben számos helyi és több országos, sőt, nemzetközi híresség is nyugszik:[1][2]

Név Születés Halál Ismertség oka
Abafi Genovéva 1911 1969 az első női repülő
Baudrion Lazarine 1865 1947 festőművész, Rippl-Rónai József felesége
Bereczk Antal 1818 1872 ügyvéd, polgármester
Bereczk Sándor 1856 1945 városi főmérnök
Bors István 1938 2003 szobrász[5]
Duráczky József 1909 1994 gyógypedagógus[6]
Galimberti Alajos 1847 1897 olasz festőművész
Gönczi Ferenc 1861 1948 néprajzkutató, múzeumigazgató
Gruber János 1846 1931 országgyűlési képviselő, jogász, író
Hoss József 1881 1969 plébános, országgyűlési képviselő
Dr. Kaposváry György 1886 1954 polgármester
Kisfaludy Atala 1836 1911 költőnő
Kovács-Sebestény Gyula 1874 1917 polgármester
Lengyel Árpád 1915 1993 Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes úszó
Vitéz Merész László 1915 1997 Magyar Vitézségi Éremmel kitüntetett második világháborús hős[7]
Molnár Csilla 1969 1986 szépségkirálynő
Németh István 1849 1911 polgármester
Vitéz Reichard Béla 1876 1921 ezredes, a 44-es gyalogezred parancsnoka
Rippl-Rónai József 1861 1927 festőművész
Rippl-Rónai Ödön 1865 1921 műgyűjtő, képtáralapító
Roboz István 1834 1916 királyi tanácsos, újságíró, író, költő
Szalay Fruzina 1864 1926 költőnő
Szász Endre[8] 1926 2003 festő, grafikus
Szigeti-Gyula János[9] 1840 1900 főorvos, kórházigazható
Szita Bence[10] 2001 2012 brutális kegyetlenséggel meggyilkolt kisfiú
Takáts Gyula 1911 2008 Kossuth-díjas költő
Tar Csatár 1836 1883 színész, az első kaposvári óvoda első nevelője

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Kaposvár 2000-ben - Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2001) 
  2. ^ a b c d L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  3. Kaposvár kőkeresztjei és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  4. ^ a b Kaposvár honlapja, 38/1995. önkormányzati rendelet (DOC). (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  5. Bors István és Honty Márta sírja. BME. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  6. Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 139. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  7. A sír fényképe. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)
  8. Szász Endre. Somogyi Temetkezés. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  9. Dr. Szigeti Gyula János. DD-temetkezés. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  10. Eltemették Szita Bencét. Kaposvár Most, 2012. november 10. (Hozzáférés: 2016. február 12.)