Gönczi Ferenc (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gönczi Ferenc
Gönczi Ferenc
Gönczi Ferenc
Született Göncz Ferenc
1861. július 29.
Rádó
Elhunyt 1948. november 22. (87 évesen)
Kaposvár
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása néprajzkutató
A Wikimédia Commons tartalmaz Gönczi Ferenc témájú médiaállományokat.

Gönczi Ferenc (Rádó, 1861. július 29.Kaposvár, 1948. november 22.) tanító, néprajzkutató, különösen a zalai és somogyi népi kultúra szakértője.

Élete[szerkesztés]

1861-ben született Göncz Ferenc néven (nevét 1886-ban változtatta Gönczire) a kis Zala vármegyei faluban, Rádón (ma Nemesrádó). Elemi iskoláit itt végezte, a polgáriakat Nagykanizsán és Zalaegerszegen, majd a znióváraljai tanítóképzőben tanult. Ennek elvégzése után 1885-től Kursaneczen, 1895-től Újpesten tanított, majd 1901-től több tanfelügyelőségen talált munkát magának, 1912-től 10 éven át Somogy vármegye tanfelügyelőjeként működött. Nyugdíjazták, ezután a kaposvári múzeum igazgatója volt 1948-ban bekövetkezett haláláig.[1] A kaposvári Keleti temetőben nyugszik.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Az 1890-es évektől kezdve folytatott néprajzi gyűjtőmunkákat, először a Muraközben, később a Göcsejben és a Hetésben, az 1920-as évektől pedig Somogyban. Ő alapozta meg a kaposvári múzeum néprajzi gyűjteményét:[1][3] 1914 és 1948 között 3306 darab néprajzi tárgyat gyűjtött össze, amelyeket eleinte csak a Vármegyeháza és a törvényszéki palota épületében, a Gazdasági és Iparbank pincéjében, valamint a MÁV-internátus emeleti folyosóján és padlásán tudott tárolni. Ő kérte fel Gönyei Sándort, a Néprajzi Múzeum főtisztjét is arra, hogy 1926 és 1931 között a vármegyét járva jelentős számú fényképfelvételt készítsen a népi élet mindennapjairól. Mind az összegyűjtött tárgyakat, mind ezeket a fényképeket és más dokumentumokat Gönczi Ferenc nyilvántartásba vette, a tárgyakról tusrajzokat készített, sőt, ha szükség volt rá, leírókartonjaikat színes rajzokkal is kiegészítette.[4]

Fő művei[szerkesztés]

  • Muraköz és népe – Budapest, 1895.
  • A zalamegyei vendek – Kaposvár, 1914.[5]
  • Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése – Kaposvár, 1914.
  • Somogyi gyermek – Kaposvár, 1937.
  • A somogyi betyárvilág – Kaposvár, 1944.
  • Göcsej népköltészete – Zalaegerszeg, 1948.
  • Somogyi gyermekjátékok – Kaposvár, 1949.

Emlékezete[szerkesztés]

Gönczi Ferenc emléktáblája a nemesrádói templom mögött

1968-ban emléktáblát helyeztek el a nemesrádói templom mögött, arra emlékezve, hogy itt tanult Gönczi Ferenc.[6] 1973-tól áll mellszobra a zalaegerszegi Göcseji Múzeum előtt és a Göcseji Falumúzeumban is kapott egy emléktáblát.[1] Lentiben gimnáziumot,[7] Zalaegerszegen kulturális központot és utcát neveztek el róla,[8] Kaposváron pedig 1991 júniusától szintén utca viseli a nevét.[9]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Gönczi Ferenc a Deák Ferenc Megyei Könyvtár oldalán. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  2. Kaposvár 2000-ben - Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2001) 
  3. Magyar Néprajzi Lexikon a mek.oszk.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  4. A 150 éve született Gönczi Ferencre emlékezünk. SMMI. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 18.)
  5. A teljes könyv világhálós változata. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
  6. A nemesrádói templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  7. A Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola oldala. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  8. A központ a szinhaz.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  9. Récsei Balázs: „...mert nem a térben, hanem az időben léteztek...” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 3.)