Hetés (néprajz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hetés Magyarország délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység, amely földrajzilag a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál terül el. A néprajzi tájegység központja a Szlovéniában található Lendva (Lendava).

Tágabb, földrajzi értelemben gyakran a magyarországi Kerka-vidék egész területét Hetésnek nevezik. (Lásd: Kerka-vidék!)

Nevének eredete, jelentése[szerkesztés]

Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték („Hetes” → Hetés), amelyek neve házá-ra végződik; ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették.

A 20. századtól a földrajzi jellemzők hasonlósága miatt már a Kerka és a Lendva folyók közötti egész dombvidéket Hetésnek nevezték, így az elnevezés ma gyakran a Kerka-vidék szinonimájaként is használatos.

Története[szerkesztés]

A tájegység központja 1920-ig Lendva (Alsólendva) volt. A korábban egységes területet a trianoni békeszerződés kettévágta, és jelentős része, vele Lendva, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (ma Szlovénia) került. A Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került hat település a következő: Bánuta, Göntérháza, Kámaháza, Lendvahidvég, Radamos, Zsitkóc. 1921-ben ezen településeken összesen 1848 fő lakott.

1941. áprilisában az elcsatolt falvak visszakerültek Magyarországhoz, melyek egészen 1945-ig országunkhoz tartoztak. A közigazgatási átalakítás, a szigorú határőrizet és a mezőgazdasági javak beszolgáltatásának kényszere elősegítette e vidék lemaradását és megindította lakosságának fokozatos csökkenését.[1]

Néprajz[szerkesztés]

A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a néprajzi értelemben vett Göcsejhez, amelyhez a szomszédos Kerka-vidék települései tartoznak.

Gasztronómiai értékei[szerkesztés]

A Hetés egyik hagyományos helyi édessége a fumu, amely egy díszített küllemű kalácsféle. E kalács már a 15-16. században is ismert helyi eledel volt, melyet előszeretettel készítettek és fogyasztottak. E kalácsok díszítése főleg emberi alakokat ábrázol.[2]

Földrajza[szerkesztés]

Földrajzilag Zala megye délnyugati részén, a szlovén határ mellett fekszik, a Göcsej tájegység tőszomszédságában. Domborzata sík, helyenként kisebb 15-20 méteres kiemelkedésekkel. Északkeleti és deélkeleti részeit dombok határolják. Központja a trianoni békeszerződésig Dobronak volt. A Hetés területének pontos meghatározása az idők során folyamatosan változott. Bellosics Bálint néprajzkutató 7 falut sorolt ide, míg Gönczi Ferenc néprajzkutató a Kerka és a Lendva közt fekvő 17 települést sorolja ide. A szokások, hagyományok területi elterjedése miatt bővült ki a korábbi szűkebben vett Hetés területi meghatározása. A legszéleskörűbb elképzelés szerint a Hetés hét -háza végződésű falut ölel fel, melyek a következők: Bödeháza, Gáborjánháza, Gálháza, Göntérháza, Nyakasháza, Pálháza és Szijártóháza. Napjainkban Zalaszombatfa is a Hetéshez tartozik. Gálházát és Pálházát a török korban pusztították el a törökök. Nyakasháza napjainkban állandó lakos nélküli dűlő, mely 1913-ban még 43 fős település volt és ekkoriban Nyakasházapusztának hívták.[3]

Települései[szerkesztés]

A szűkebb értelemben vett Hetéshez a következő magyarországi településeket szokás sorolni: Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa.

A határ túloldalán a tájegység részét képezi Göntérháza (Genterovci), Kámaháza (Kamovci), Radamos (Radmozanci), Zsitkóc (Zitkovci), Hídvég (Mostje), Bánuta (Banuta).

A Mesés Hetés turistautat 2013-ban alakították ki, mely a Hetést alkotó 10 települést köti össze. A program 2015-ben elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium tájdíját, majd az Európa Tanács 2015. évi Táj Díját is. A program részeként hozták létre Bödeháza és Zsitkóc közt a határon fekvő Barátság parkot.[4]

Gazdasága[szerkesztés]

Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, valamint Zalaszombatfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[5]

Lásd még[szerkesztés]

  1. Hetés történetének áttekintése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  2. Nem könnyű a magyar vidékbe életet lehelni. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  3. Hetés történetének áttekintése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  4. Hetés kapta idén az Európa Tanács Táj Díját. naturparkok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  5. Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)