Baldóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baldóc
Baldovce 16Slovakia.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Polgármester Vladimír Chovanec
Irányítószám 053 04 (pošta Spišské Podhradie)
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség 179 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület2,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baldóc (Szlovákia)
Baldóc
Baldóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′, k. h. 20° 43′Koordináták: é. sz. 48° 59′, k. h. 20° 43′
Baldóc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baldóc (szlovákul: Baldovce németül: Eckersdorf, Baldowitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 10 km-re délkeletre fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 20° 42′ 52″

Története[szerkesztés]

A falut a 13. században a német jog alapján alapították, egykori birtokosának a 13. század végén élt Bald ispánnak a nevét viseli. 1272-ben "Villa Henrici et Echardi" néven említik először, a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1274-ben "villa Heydenrici", 1344-ben "Baldfalva", 1438-ban "Baldfalwa" alakban szerepel az írott forrásokban. 1314-ben Henrik későbbi szepesi bíró és testvére Eckhard vásárolták meg. Később a szepesi vár uradalmához tartozott. A 18. században üveggyárat alapítottak a területén. 1787-ben Csáky György birtoka 11 házzal és 124 lakossal. 1828-ban 22 házában 174 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, seprűkészítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BALDOTZ. Baldovetz. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Várallyátol fél, Lötsétöl pedig más fél mértföldnyire. Nevezetsíti e’ helységet jó saványú vize, melly kivált a’ Kút főnél kedves ízű, tsípős, és tagokat erőssítő; de nem igen állandó erejében, ha meszsze vitetik. Határja ugyan sovány, és tavas, negyed része réttyének vizes, és sovány fűvet terem; de ezt az Uraság jó legelővel helyre hozza, a’ ki fát is ád; mivel szántó földgyeinek három része közép termékenységűnél jobb, ’s piatzozása is közel van, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Baldócz, tót falu, Szepes vármegyében, Szepesváraljához nyugotra 1/4 mfdnyire: 174 kath. lak. Savanyuvize a legjobbak közé tartozik a megyében, s a fürdőhöz elegendő épületek vannak. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 159, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 216 szlovák lakosa volt.

2011-ben 179 lakosából 177 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu ásványvízforrásairól és gyógyfürdőjéről nevezetes.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1761-ben épült barokk stílusban. 1798-ban bővítették.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]