Alsózúgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsózúgó
Nižné Ružbachy 2 MS4.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Polgármester Jozef Abrahamovský
Irányítószám 065 02 (pošta Vyšné Ružbachy)
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 626 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság555 m
Terület9,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsózúgó (Szlovákia)
Alsózúgó
Alsózúgó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′, k. h. 20° 35′Koordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 20° 35′
Alsózúgó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózúgó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsózúgó, (1899-ig Alsó-Rusbach, szlovákul: Nižné Ružbachy, németül: Unter-Rauschenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 609 lakosából 572 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 10 km-re délnyugatra a Poprád jobb partján, a Poprádi és a Lublói-medence közötti szorosban fekszik.

Története[szerkesztés]

1287-ben "Rauscenbach" néven említik először. Ez volt az első felvidéki település, melyet a német jog alapján telepítettek be. 1303-ban "Ruzenbach", 1329-ben "Antiqua Rusunbach" alakban szerepel. A podolini uradalom része volt. Mivel Zsigmond ezt is elzálogosította 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Lakosai híres marhakereskedők voltak. Papírmalma 1755-től a 19. század első feléig működött. 1828-ban 120 háza volt és két malom is működött a faluban.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Ruszbach. Szepes Várm.; Alsónak Ispotállya is van, Podolinhoz tartozik; határjok sovány, legelőjök, fájok van; Poprád vize el szokta önteni."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Ruszbach, Unter-Rauschendorf, tót falu, Szepes vgyében, rónaságon, közel a Poprádhoz, a gallicziai országutban, ut. p. Késmárkhoz északra 2 órányira. Középszerű földe terem árpát, zabot, burgonyát, lent, káposztát, répát. Van 780 rom. kath. lakosa, tornyos templommal, és szépen épült lelkészlakkal. Urbéri egész telek 25, zsellér 24, de majorsági föld az erdőn kivül más nincs. Találtatik itt 1 papirgyár, 2 malom, 1 vendégfogadó. A helységet egy patak futja keresztül, melly télen nem fagy be. Lakosai marhával kereskednek. A helység földesura volt Mayer Ignácz bécsi nagykereskedő, de tőle megvették Probstner és Prihradny szepesi urak. " [3]

1910-ben 714, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

2001-ben 635 lakosából 633 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]