Ugrás a tartalomhoz

Vitfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitfalva (Vítkovce)
Vitfalva zászlaja
Vitfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1253
PolgármesterJozef Olejník
Irányítószám053 63
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség671 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség111 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület5,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°E
Vitfalva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vitfalva (1892-ig Vitkócz, szlovákul: Vítkovce, németül: Witkensdorf vagy Witkowetz)[2] község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Vitfalva a Hernád partján fekszik, Iglótól 13 km-re keletre található.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A falu nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először, melyben a király Vitknek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. Határában már ekkor rézlelőhelyek voltak. Legfőbb nevezetessége, a római katolikus temploma a 13. században épült. A falu neve 1343-ban „Vythkfalua” néven szerepel egy oklevélben. Nevét egykori birtokosáról, Vitkről kapta. Vitfalva 1526 és 1848 között a szepesi káptalan faluja volt. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel, vaskohászattal foglalkoztak.

A római katolikus templom egyik freskója

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VITKÓCZ. Német falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyesnek szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes vőlgyes, a’ záporok is járják, egyéb javai középszerűek.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitkócz, Szepes v. tót f. Körtvélyes fil. 187 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan. Ut. p. Lőcse.[4]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság418523605671
Különbség +25,11 % +15,67 % +10,90 %
Népességi statisztikák[5]
Év2023.2024.
Lakosság649671
Eltérés+3,38 %

A falu lakossága 1910-ben 182 fő volt, többségben szlovák, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 509 fős lakosságából 444 szlovák és 47 cigány.

A 2011-es évben lakossága 580 fő számlált, ebből 579 szlovák nemzetiségű.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Freskói a 14. században készültek, melyek egyike a Szent László legendát ábrázolja.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Zipser Land und Leute Deutsch Slowakisch Ungarisches Ortverzeichnis. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)