Sörkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sörkút (Výborná)
Výborná T78.1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rang község
Első írásos említés 1289
Polgármester Viera Strelová
Irányítószám 059 02
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség1316 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság701 m
Terület10,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sörkút (Szlovákia)
Sörkút
Sörkút
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 00″, k. h. 20° 23′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 00″, k. h. 20° 23′ 45″
Sörkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sörkút témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sörkút (1899-ig Viborna, szlovákul Výborná, németül Bierbrunn) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 12 km-re északra, a Partizán-hegy déli tövében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét kitűnő ízű ásványvizéből származtatják (szlovák: vyborny = kitűnő, német: bierbrunn = sörkút, a magyar név a németből való).

Története[szerkesztés]

A falut német telepesek alapították a 13. század közepén. Első írásos említése 1289-ből származik „Birburn” alakban. 1290-ben „Bibur”, 1344-ben „Berbarn”, 1455-ben „Byrewbron”, 1463-ban „Viborna” néven említik. Birtokosai a Berzeviczy, Warkotsch, Lasky és Horváth-Stanczits családok voltak. 1770-ben 59 házában 376 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIBORNA. Bierbrun. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Mudrányi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Tótfalunak szomszédságában, és ennek filiája; fája tűzre van, földgye meglehetős.[2]

1828-ban 69 háza és 496 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viborna, (Bierbrunn), Szepes v. német falu, a Kárpátok alatt: 132 kath., 464 evang. lak. Kath. és evang. szentegyház. Igen jó savanyuviz. Gyolcsszövés. F. u. a Berzeviczy nemzetség. Ut. p. Késmárk.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Német lakosságát 1945 után kitelepítették, helyükre a Magurántúli területről szlovák telepesek érkeztek. Lakói Késmárk és Szepesbéla üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 538 lakosából 413 német, 91 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 467 lakosából 362 német, 85 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 482 lakosából 359 német, 2 magyar, 101 szlovák és 20 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 455 lakosából 352 német és 72 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 436 lakosából 403 német, 4 magyar, 21 csehszlovák és 8 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 427 lakosából 304 német, 77 csehszlovák, 1 zsidó, 34 egyéb nemzetiségű és 11 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben 522 lakosából 3 cseh és 519 szlovák volt.

1980-ban 547 lakosa mind szlovák volt.

1991-ben 618 lakosából 1 cseh, 5 cigány, 612 szlovák volt.

2001-ben 823 lakosából 792 szlovák volt.

2011-ben 1070 lakosából 1044 fő szlovák, 21 cigány, 1 lengyel, 4 egyéb nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]