Tavas
| Tavas (Jezersko) | |||
 | |||
| Hegyoldal Tavas felett. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1611 | ||
| Polgármester | Milan Krempaský | ||
| Irányítószám | 059 04 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 795 m | ||
| Terület | 7,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 57″, k. h. 20° 20′ 07″49.299167°N 20.335278°E | |||
| Tavas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tavas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tavas (1899-ig Jezerszkó, szlovákul: Jezersko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Késmárktól 28 km-re északra, Szepesófalutól 12 km-re délre, a Tavas-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut palocsai Horváth György alapította 1611-ben, amikor a Nedec várához tartozó területen Novy Targ és Csorsztyn vidékéről lengyeleket telepített ide. Az írott forrásokban 1773-ban „Jazerszko” alakban tűnik fel. 1787-ben 37 házában 293 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEZERSZKO. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jánosfalvához közel, és annak filiája, fája mind a’ két féle vagyon, de határja sovány.”[2]
1828-ban 50 háza és 366 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jezerszkó, tót falu, Szepes vmegyében, Hanusfalva fiókja: 355 kath. lak. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig területe Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A település időközben üdülőfalu lett, síközponttal, drótkötélpályával.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 103 | 118 | 104 | 75 |
| Különbség | +14,56 % | -11,86 % | -27,88 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 74 | 75 |
| Eltérés | +1,35 % |
1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 113 szlovák lakosa volt.
2011-ben 108 lakosából 101 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A névadó tavat sűrű fenyves övezi.
- Kis római katolikus temploma 1895-ben épült.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Tavas Szlovákia térképén
- Rövid képes ismertető
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
