Tavas
| Tavas (Jezersko) | |
 | |
| Hegyoldal Tavas felett. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1611 |
| Polgármester | Milan Krempaský |
| Irányítószám | 059 04 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 795 m |
| Terület | 7,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tavas
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 18′ 00″, k. h. 20° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 00″, k. h. 20° 20′ 00″ | |
| Tavas weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tavas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tavas (1899-ig Jezerszkó, szlovákul: Jezersko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 28 km-re északra, Szepesófalutól 12 km-re délre, a Tavas-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut palocsai Horváth György alapította 1611-ben, amikor a Nedec várához tartozó területen Novy Targ és Csorsztyn vidékéről lengyeleket telepített ide. Az írott forrásokban 1773-ban „Jazerszko” alakban tűnik fel. 1787-ben 37 házában 293 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEZERSZKO. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Jánosfalvához közel, és annak filiája, fája mind a’ két féle vagyon, de határja sovány.”[2]
1828-ban 50 háza és 366 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jezerszkó, tót falu, Szepes vmegyében, Hanusfalva fiókja: 355 kath. lak. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig területe Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A település időközben üdülőfalu lett, síközponttal, drótkötélpályával.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 113 szlovák lakosa volt.
2011-ben 108 lakosából 101 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A névadó tavat sűrű fenyves övezi.
- Kis római katolikus temploma 1895-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
