Lándok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lándok (Lendak)
Lendak kostel.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1288
Polgármester Pavel Hudáček
Irányítószám 059 07
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség5269 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség257 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság744 m
Terület19,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lándok (Szlovákia)
Lándok
Lándok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 12″, k. h. 20° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 12″, k. h. 20° 21′ 00″
Lándok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lándok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Szent Miklós-templom
A gótikus főoltár
A főoltár részlete

Lándok (szlovákul Lendak, németül Landeck) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Gorál falu.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 15 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve kétségkívül a német land (= föld) és eck (= sarok, szeglet) főnevek összetételéből származik. Ebből lett a magyar és a szlovák név.

Története[szerkesztés]

A falu 13. század közepén keletkezett a Berzeviczy család birtokaként. Első említése 1288-ból való "Landok" néven. 1313-ban a Szent Sír Lovagrend szerezte meg csere útján és kolostort épített ide, amely 1593-ban szűnt meg, amikor a falut palocsai Horváth-Palocsay családnak adták el. Anyakönyveit 1643-óta vezetik. Iskoláját 1681-ben említik először. 1772-től területén márványt és értékes alabástromot termeltek. 1787-ben az első népszámláláskor 81 háza és 750 lakosa volt.

Vályi András szerint "LANDOK. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárktól tsak egy mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határjában legelője elég, de más javai selejtesek."[2]

Fényes Elek szerint "Landok, tót falu, Szepes vgyeben, a Kárpátok alatt, u. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 954 kath., 5 evang., 26 zsidó lak., kik sok gyolcsot szőnek, lent termesztenek. Kath. paroch. templom. Savanyuvíz. Hires mészégetés. A szántóföldeken gyakran találnak fejér kristályt, vagyis álgyémántot, Pilla és Chlatka nevű réteken fejér és kékes achátot; egy a faluhoz közellévő hegyben pedig alabastromot, s fekete márványt törnek. Az ide való prépostságot Canonici SS. Sepulchri Christi vagy Sepulchri Dominici Hierosolimitáni birták későbben, t. i. 1593-ban a hozzátartozó jószágokkal együtt Palocsay Horváth György vette meg, s ennek maradékai birják jelenleg is. " [3]

1856-tól a Salamon család volt a birtokosa, 1879-ben a Hohenlohe hercegi család tulajdona lett. 1898-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Lakói főként állattartással, szénégetéssel és szővéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1946-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmada leégett. Az elektromos áramot 1958-ban vezettés be a községbe.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 4989 lakosából 4816 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lendak.

További információk[szerkesztés]