Izsákfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Izsákfalva (Žakovce)
Žakovce 4 SR1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rang község
Első írásos említés 1347
Polgármester Katarína Krullová
Irányítószám 059 73
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség873 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság665 m
Terület16,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Izsákfalva (Szlovákia)
Izsákfalva
Izsákfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 56″, k. h. 20° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 56″, k. h. 20° 23′ 50″
Izsákfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsákfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Izsákfalva (1892-ig Zsákóc, szlovákul Žakovce, németül Eisdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 7 km-re délnyugatra, a Poprád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1209-ben említik először „Isaac” néven, ezzel a Szepesség egyik legrégibb települése. A falut a tatárjárás után szászokkal telepítették be, akik rezet és higanyt bányásztak. Előbb a 16 szepesi városhoz tartozott, majd a Szepesi vár jobbágyvárosa lett. 1263-ban „Iszak”, 1317-ben „Isaak” a neve. 1412-ben egyike volt a Lengyelországhoz került szepesi településeknek. 1462-ben „Isaac alias Eysdorff” néven írják. 1465-től a Szapolyai család birtoka volt. 1651-ben „Isaakfalua vulgo Zakocz” néven említik. 1787-ben 70 háza és 587 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSAKÓCZ. Falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, réttyei posványosak, határja jó, erdeje, legelője elég van.[2]

1828-ban 99 házában 718 lakos élt. Lakói földműveléssel, bányászattal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsakócz, Eisdorf, Szepes vm. német-tót f. ut. p. Késmárkhoz délre 1 mfd. 197 kathol., 501 evang. lak. Kath. és evang. szentegyház. F. u. gr. Csáky Károlynő.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre szlovákok érkeztek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 596, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 614 lakosából 595 szlovák volt.[4]

2011-ben 871 lakosából 747 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 21.)