Kisszalók
| Kisszalók (Malý Slavkov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1251 | ||
| Polgármester | Ladislav Oravec | ||
| Irányítószám | 060 01 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1311 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 652 m | ||
| Terület | 4,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisszalók weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszalók témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisszalók (szlovákul: Malý Slavkov, németül: Klein-Schlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Késmárktól 3 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján, a Poprád mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 13. században keletkezett, 1251-ben „Zaloh” néven említik először. 1347-ben „Zlauckfolua”, 1361-ben „Villa Sancti Michaelis”, 1431-ben „Kyszalok”, 1449-ben „Slawkndorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. Neve a magyar Szalók személynévből származik. Késmárk városának birtoka volt. 1531-ben határában volt a Késmárk és Lőcse város polgárai között lezajlott ütközet. 1787-ben 38 házában 316 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”[2]
1828-ban 59 háza volt 434 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később a környék üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalók, (Klein Schlagendorf), tót falu, Szepes vmegyében. Késmárkhoz 1/2 órányira, 410 kath. lak. F. u. Késmárk városa.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 712 | 868 | 997 | 1311 |
| Különbség | +21,91 % | +14,86 % | +31,49 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1269 | 1311 |
| Eltérés | +3,30 % |
1910-ben 454, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 774 lakosából 603 szlovák és 168 cigány volt.
2011-ben 949 lakosából 663 szlovák és 246 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt élt Kolár Péter (1947-2017) kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok elnöke, főtitkára.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu feletti dombon áll az 1531-es Késmárkkal vívott csatában elesett 49 lőcsei polgár emlékműve.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Kisszalók Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások Bp. 1975.
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 35. o. ISBN 963-05-1490-7 (Abádszalók címszó)
- Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás Bp. 1982.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2022. február 9.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

