Maldur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maldur (Podhorany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1297
Polgármester Jozef Oračko
Irányítószám 059 93
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség2853 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség212 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület11,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maldur (Szlovákia)
Maldur
Maldur
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 20° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 20° 29′ 00″
Maldur weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maldur (szlovákul Podhorany, németül Maltern) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. 2011-ben 2333 lakosából 949 roma és 876 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 13 km-re észak-északkeletre az ólublói országút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1297-ben "Meldur" néven említik először. A falut a 13. században alapították, a Görgey család birtoka volt akik egészen a 18. századig birtokolták. 1323-ban "Mender", 1338-ban "Medur", 1412-ben "Melthewer", 1480-ban "Meldorf" néven említik a korabeli források. A 19. század elején a Jekelfalussy család és más nemesek birtoka. 1787-ben 113 házában 820 lakos élt. Lakói sóval kereskedtek. 1828-ban 121 háza volt 878 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, lentermesztéssel és vászonszövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "MALDUR. Falu Szepes Várm. földes Ura Újházy, vagy Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Toporczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja soványas, de keresetre jó módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Maldur, régi német falu, Szepes vmegyében, Podolinhoz délre 3/4 órányira: 878 kath., szorgalmas lakasokkal, kik sok gyolcsot szőnek és fejérítnek. Savanyuviz-forrás. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lublyó."[3]

1910-ben 598, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. 1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre főként a Szepesség északi részéből szlovákokat költöztettek. Lakói a környék üzemeiben dolgoznak.

2001-ben 674 lakosából 666 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]