Maldur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maldur (Podhorany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1297
PolgármesterJozef Oračko
Irányítószám059 93
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség2705 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség212 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület11,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 20° 28′ 50″
Maldur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maldur témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maldur (szlovákul Podhorany, németül Maltern) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 13 km-re észak-északkeletre, az ólublói országút mellett, a Poprád bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1297-ben „Meldur” néven említik először. A falut a 13. században alapították. A Görgey család birtoka volt, akik egészen a 18. századig birtokolták. 1323-ban „Mender”, 1338-ban „Medur”, 1412-ben „Melthewer”, 1480-ban „Meldorf” néven említik a korabeli források. 1787-ben 113 házában 820 lakos élt, akik főként sóval kereskedtek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALDUR. Falu Szepes Várm. földes Ura Újházy, vagy Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Toporczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja soványas, de keresetre jó módgyok van.[2]

A 19. század elején a Jekelfalussy család és más nemesek birtoka. 1828-ban 121 háza volt 878 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, lentermesztéssel és vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maldur, régi német falu, Szepes vmegyében, Podolinhoz délre 3/4 órányira: 878 kath., szorgalmas lakasokkal, kik sok gyolcsot szőnek és fejérítnek. Savanyuviz-forrás. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lublyó.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre főként a Szepesség északi részéből szlovákokat költöztettek. Lakói a környék üzemeiben dolgoznak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 598, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 674 lakosából 666 szlovák volt.[4]

2011-ben 2333 lakosából 949 cigány és 876 szlovák volt.

2021-ben 2705 lakosából 1906 cigány, 711 szlovák, 26 egyéb és 62 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)

További információk[szerkesztés]