Keresztfalu
| Keresztfalu (Krížová Ves) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1290 |
| Polgármester | Jozef Grivalský |
| Irányítószám | 059 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2281 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 168 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 616 m |
| Terület | 11,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Keresztfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 10″ | |
| Keresztfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Keresztfalu (szlovákul Krížová Ves, németül Kreuz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 8 km-re északkeletre, Szepesbéla keleti szomszédságában, a Poprád jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 13. században a Berzeviczky család birtokán keletkezett, 1290-ben „Krystur” alakban említik először. 1319-ben a lándoki uradalomhoz csatolták, így a Szent Sír Lovagrend birtoka lett. Később egy része Késmárk birtokába került. 1326-ban „Villa Sancte Crucis”, 1401-ben „Zenthkerezth”, 1498-ban „Keresthfalwa” néven szerepel az írott forrásokban. 1673-ban említik Stansith Márton itteni udvarházát. 1787-ben 52 házában 375 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KERESZTFALVA. Kreutz. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Horvát Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Késmárktól fél mértföldnyire, Bélának filiája, határjának fele hegyes, és köves, de fele búzát, és jó rozsot terem, legelője van, fája szűken, piatza közel.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Keresztfalva, (Krizova Ves), Szepes vmegyében, tót falu, Bélával általellenben, mellytől a Poprád választja el: 462 kath., 60 evang. lak. Lazacz-halászat, gyolcs-szövés. F. u. Marjássy. Ut. p. Késmárk.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és cigány kisebbséggel.
2001-ben 1613 lakosából 1442 szlovák és 162 cigány volt.[4]
2011-ben 2008 lakosából 1249 cigány és 701 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Születés (eredetileg: Szent Kereszt Felmagasztalása) temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, középkori freskói vannak.
- A temetői domboldalon klasszicista harangtorony áll.
- Fából épített evangélikus imaháza van.
- A falu két 16. és 17. századi kastélya mára egybeépült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Malovcová, B. a kol: Minulosť a súčasnosť Krížovej Vsi.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 13.)
További információk[szerkesztés]
|
