Keresztfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztfalu (Krížová Ves)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Késmárki
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1290
Polgármester Jozef Grivalský
Irányítószám 059 01
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség 2008 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 168 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 616 m
Terület 11,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keresztfalu (Szlovákia)
Keresztfalu
Keresztfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 29′ 10″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Keresztfalu (szlovákul Krížová Ves, németül Kreuz) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 8 km-re északkeletre, Szepesbéla keleti szomszédságában a Poprád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1290-ben „Krystur” alakban említik először. 1326-ban „Villa Sancte Crucis”, 1401-ben „Zenthkerezth”, 1498-ban „Keresthfalwa” néven szerepel az írott forrásokban. A falu a 13. században a Berzeviczky család birtokán keletkezett, 1319-ben a lándoki uradalomhoz csatolták, így a Szent Sír Lovagrend birtoka lett. Később egy része Késmárk birtokába került. 1673-ban említik Stansith Márton itteni udvarházát. 1787-ben 52 házában 375 lakos élt.

Vályi András szerint „KERESZTFALVA. Kreutz. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Horvát Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Késmárktól fél mértföldnyire, Bélának filiája, határjának fele hegyes, és köves, de fele búzát, és jó rozsot terem, legelője van, fája szűken, piatza közel.”[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában „Keresztfalva, (Krizova Ves), Szepes vmegyében, tót falu, Bélával általellenben, mellytől a Poprád választja el: 462 kath., 60 evang. lak. Lazacz-halászat, gyolcs-szövés. F. u. Marjássy. Ut. p. Késmárk.” [2]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 583, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel.

2001-ben 1613 lakosából 1442 szlovák és 162 cigány volt.[3]

2011-ben 2008 lakosából 1249 cigány és 701 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Malovcová, B. a kol: Minulosť a súčasnosť Krížovej Vsi.

További információk[szerkesztés]