Kisvár
| Kisvár (Hradisko) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1264 | ||
| Polgármester | Stanislava Kellnerová | ||
| Irányítószám | 059 71 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 840 m | ||
| Terület | 2,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°E | |||
| Kisvár weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvár témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisvár (1899-ig Hradiszkó, szlovákul: Hradisko, németül: Kontschöfchen/Kuntschebchen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 13 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1264-ben „Vizoka” alakban említik először. A 13. században Lőcse városának jobbágyfaluja. 1317-ben „villa Friderici”, 1328-ban „Friderichsdorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1605-ben 3 ház állt a településen. 1667-ben 6 portája volt. 1787-ben 18 házában 111 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRADISKO. Kundsepkhen. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Lőtsétől nem meszsze, Durándnak filiája, határja köves, és a’ záporok járják, árpát, és zabot is középszerűen terem.”[2]
1828-ban 21 háza volt 159 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hradiszkó, (Kuntschebchen), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez éjszak-nyugotra egy mfldnyire: 122 kath., 37 evang. lak. F. u. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 113 | 101 | 99 | 98 |
| Eltérés: | -10,61 % | -1,98 % | -1,01 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 98 | 98 |
| Eltérés: | +0 % |
1910-ben 181, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 104 szlovák lakosa volt.
2011-ben 101 szlovák lakta.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1937 és 1944 között épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
