Kisvár
| Kisvár (Hradisko) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Stanislava Kellnerová |
| Irányítószám | 059 71 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 96 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 840 m |
| Terület | 2,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisvár
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″ | |
| Kisvár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvár témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisvár (1899-ig Hradiszkó, szlovákul: Hradisko, németül: Kontschöfchen/Kuntschebchen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 13 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1264-ben „Vizoka” alakban említik először. A 13. században Lőcse városának jobbágyfaluja. 1317-ben „villa Friderici”, 1328-ban „Friderichsdorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1605-ben 3 ház állt a településen. 1667-ben 6 portája volt. 1787-ben 18 házában 111 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRADISKO. Kundsepkhen. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Lőtsétől nem meszsze, Durándnak filiája, határja köves, és a’ záporok járják, árpát, és zabot is középszerűen terem.”[2]
1828-ban 21 háza volt 159 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hradiszkó, (Kuntschebchen), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez éjszak-nyugotra egy mfldnyire: 122 kath., 37 evang. lak. F. u. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 181, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 104 szlovák lakosa volt.
2011-ben 101 szlovák lakta.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1937 és 1944 között épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
