Rókus (Szlovákia)
| Rókus (Rakúsy) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1288 | ||
| Polgármester | Bystrík Václav | ||
| Irányítószám | 059 76 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3512 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 436 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 676 m | ||
| Terület | 6,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.189167°N 20.385833°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.189167°N 20.385833°E | |||
| Rókus weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rókus (szlovákul Rakúsy, németül Roks) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 6 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra és a puhói kultúra hagyta itt nyomait.
A mai települést 1288-ban „Rokus” néven említik először. A falu a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király Lénárd nevű hívének adományozott. 1289-ben „Rakus”, 1294-ben „Rukuz” néven írják. 1294-től részben a késmárkiak, részben helyi földesurak birtoka volt. 1329-ben „Ragws”, „Raguz” néven említik. 1787-ben 77 házában 659 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKUS. Rox. Rokusy. Német falu Szepes Várm. földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, és fája van mind a’ kétféle, keresetre módgyok a’ szomsédságban.”[2]
1828-ban 66 háza volt 481 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roksz, vagy Rokusz, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok tövében, ut. p. Késmárkhoz nyugotra 1 mfdnyire: 165 kath., 316 evang. lak. Kath. és evang. templom. Van igen jó meszes ásványvize és fördője, melly erősen látogattatik. F. u. 1/2 Késmárk, 1/2 többen.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1477 | 2151 | 3038 | 3512 |
| Különbség | +45,63 % | +41,23 % | +15,60 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3415 | 3512 |
| Eltérés | +2,84 % |
1910-ben 656-an lakták, ebből 388 németnek, 195 szlováknak, 60 cigánynak és 13 magyarnak; illetve 332 római katolikusnak, 308 evangélikusnak és 15 izraelitának vallotta magát.
2011-ben 2764 lakosából 1668 cigány és 808 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1636-ban Lazari Ágoston ágostai evangélikus lelkész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton temploma 1883-ban épült a korábbi gótikus templom helyén pszeudogótikus stílusban. Főoltára a korábbi templomból való, a 15. század végén készült.
- Klasszicista evangélikus temploma 1797-ben épült, tornyát a 19. század végén építették.
- Kúriái közül csak egy 19. századi, klasszicista stílusú maradt fenn.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Rókus Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
