Tátraalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tátraalja
(Stráne pod Tatrami)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1438
Polgármester Ján Badžo
Irányítószám 059 76
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség2503 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség494 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság693 m
Terület4,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tátraalja (Szlovákia)
Tátraalja
Tátraalja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 00″
Tátraalja
weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tátraalja (1899-ig Forberg, szlovákul: Stráne pod Tatrami, korábban Folvarky, németül: Vorberg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 2083 lakosából 1078 roma és 509 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 5 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a késmárki városi major mellett keletkezett a késmárki határban. 1438-ban "Forwerk" néven említik először. Ekkor már állt a falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A 16. században zsellérek lakták. A 18. században németekkel telepítették be, akik meghatározott időre adómentességet kaptak. 1787-ben 41 házában 295 lakos élt. 1828-ban 49 háza volt 377 lakossal.

Vályi András szerint " FORBERG. Német falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Készmárktól kis fél mértföldnyire, ’s ennek filiája. Középszerű határjában legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van; és két közel való piatzozása hasznos, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint " Forberg, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpát hegyek közt, Késmárkhoz tartozik, ahhoz 1 órányira: 48 kath., 329 evang. lak. és szentegyházzal. " [3]

1910-ben 323, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbéggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

2001-ben 1147 lakosából 896 szlovák és 233 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton temploma a 13. század végén épült, a 15. és a 17. században átépítették. 15. századi késő gótikus szobrai vannak. Epitáfiuma reneszánsz stílusú, másodlagosan oltárként használják.
  • Evangélikus temploma 1802-ben épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]