Tátraalja
Tátraalja (Stráne pod Tatrami) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Késmárki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1438 |
Polgármester | Ján Badžo |
Irányítószám | 059 76 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | KK |
Népesség | |
Teljes népesség | 2289 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 494 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 693 m |
Terület | 4,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 00″ | |
Tátraalja weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tátraalja (1899-ig Forberg, szlovákul: Stráne pod Tatrami, korábban Folvarky, németül: Vorberg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 5 km-re északnyugatra, a Poprád és a Magas-Tátra között fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a késmárki városi major mellett keletkezett a késmárki határban. 1438-ban „Forwerk” néven említik először. Ekkor már állt a falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A 16. században zsellérek lakták. A 18. században németekkel telepítették be, akik meghatározott időre adómentességet kaptak. 1787-ben 41 házában 295 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBERG. Német falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Készmárktól kis fél mértföldnyire, ’s ennek filiája. Középszerű határjában legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van; és két közel való piatzozása hasznos, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 49 háza volt 377 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forberg, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpát hegyek közt, Késmárkhoz tartozik, ahhoz 1 órányira: 48 kath., 329 evang. lak. és szentegyházzal.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 323, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1147 lakosából 896 szlovák és 233 cigány volt.
2011-ben 2083 lakosából 1078 cigány és 509 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton temploma a 13. század végén épült, a 15. és a 17. században átépítették. 15. századi késő gótikus szobrai vannak. Epitáfiuma reneszánsz stílusú, másodlagosan oltárként használják.
- Evangélikus temploma 1802-ben épült klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|