Relyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Relyó (Reľov)
Reľov (Relów) MS3.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester František Dudžák
Irányítószám 059 03
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség349 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság714 m
Terület14,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Relyó (Szlovákia)
Relyó
Relyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 23′ 00″
Relyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Relyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Relyó (1899-ig Relyov, szlovákul Reľov, németül Rillen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Hági tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 24 km-re északra, Szepesófalutól 13 km-re délre, a Rieka-patak völgyében fekszik. Határában 4 km-re keletre van a Magura-hágó.

Története[szerkesztés]

A 13. században német pásztorfaluként keletkezett az örökhaszonbéri jog alapján. Alapítója Berzeviczy Kakas magiszter volt, aki 1314-ben a vöröskolostori karthauziaknak adta. 1344-ben „Kehhelo” alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1568-ban telepedett itt le Gruber János cseh üvegfúvómester, a Relyovszky nemesi család alapítója, aki a karthauzi barátoktól megvásárolta a helyi soltészságot az üveghutával együtt. Utódai még a 18. század elején is soltészok voltak. 1727-ben a falu cserével a Mattyasovszky család birtoka lett. 1787-ben 47 házában 341 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RILYOVA. Tót falu Szepes Várm.[2]

1828-ban 64 házában 468 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, pásztorkodással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Relyó, tót falu, Szepes vgyében, a Kárpátok közt: 354 kath., 6 zsidó lak. Kath. parochia. Sok erdő; igen sovány határ. Ut. p. Lőcse.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 322 lakosából 321 szlovák volt.[4]

2011-ben 351 lakosából 338 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1787 után építették, a korábbi reneszánsz kápolna felhasználásával.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 1.)