Relyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Relyó (Reľov)
Reľov (Relów) MS3.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester František Dudžák
Irányítószám 059 03
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség349 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság714 m
Terület14,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Relyó (Szlovákia)
Relyó
Relyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 23′ 00″
Relyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Relyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Relyó (1899-ig Relyov, szlovákul Reľov, németül Rillen) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Hági tartozik hozzá. 2011-ben 351 lakosából 338 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 24 km-re északra, Szepesófalutól 13 km-re délre fekszik a Rieka-patak völgyében. Határában 4 km-re keletre van a Magura-hágó.

Története[szerkesztés]

A 13. században német pásztorfaluként keletkezett az örökhaszonbéri jog alapján. Alapítója Berzeviczy Kakas magiszter volt, aki 1314-ben a vöröskolostori karthauziaknak adta. 1344-ben "Kehhelo" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1568-ban telepedett itt le Gruber János cseh üvegfúvómester, a Relyovszky nemesi család alapítója, aki a karthauzi barátoktól megvásárolta a helyi soltészságot az üveghutával együtt. Utódai még a 18. század elején is soltészok voltak. 1727-ben a falu cserével a Mattyasovszky család birtoka lett. 1787-ben 47 házában 341 lakosa volt. 1828-ban 64 házában 468 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, pásztorkodással foglalkoztak.

Vályi András szerint "RILYOVA. Tót falu Szepes Várm."[2]

Fényes Elek szerint "Relyó, tót falu, Szepes vgyében, a Kárpátok közt: 354 kath., 6 zsidó lak. Kath. parochia. Sok erdő; igen sovány határ. Ut. p. Lőcse."[3]

1910-ben 371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

2001-ben 322 lakosából 321 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1787 után építették a korábbi reneszánsz kápolna felhasználásával.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]