Berkenyéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berkenyéd
Jarabina a2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Polgármester Lívia Kovalčíková
Irányítószám 065 31
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség917 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság587 m
Terület22,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berkenyéd (Szlovákia)
Berkenyéd
Berkenyéd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′, k. h. 20° 40′Koordináták: é. sz. 49° 20′, k. h. 20° 40′
Berkenyéd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenyéd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berkenyéd (1899-ig Jarembina, szlovákul Jarabina, lengyelül Jarzembina, ruszinul Orjabina, németül Girm) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 5 km-re északnyugatra, a Kishárs-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1329-ben „Giermp” néven említik először, amikor Drugeth Vilmos szepesi ispán megerősíti birtokában Gonchola soltész fiát, Mátyást. A falu a 14. század elején keletkezett, amikor rutén pásztorokat telepítettek ide. 1342-ben „Yerubina”, 1360-ban „Sombach” néven említik. Az ólublói uradalomhoz tartozott. 1364-ben Ólubló határainak kijelölésekor említik a települést. 1408-ban abban az okiratban, melyben Zsigmond király a lublói váruradalmat Perényi Imrének adja „Gyrem alio nomine Zumbach” néven említik. 1412 és 1769 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. A 16. század első felében a vlach jog alapján ruszin pásztorokat telepítettek ide. 1564-ben 13 paraszti és 5 zsellér háztartás volt a faluban. A 18. században lakói főként földművesek, drótosok voltak. 1758-ban 125 paraszt, 15 zsellér, 2 soltészház, malom és fűrésztelep található a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁREMBINA. Szepes Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, határjának 1/3 része völgyes, jó rozsot terem, réttyei is jók, fája mind a’ két féle van.[2]

1828-ban 224 háza volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jarembina, orosz-német falu, Szepes vmegyében, völgyben, ut. p. Lublyó. Határa 50 urb. telek, melly árpát, zabot, burgonyát, lent, káposztát, répát terem. Allodium az erdőn kivül más nincs. Van 1400 görög, 50 római kath. lakosa, g. kath. plebániája. A lakosok többnyire drótosok. Birják Mihajlovics és Grob családok.[3]

1873-ban kolerajárvány pusztított, mely 205 áldozatot követelt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1155, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2002-ben 850 lakosa volt, közülük 150 cigány származású.

2011-ben 881 lakosából 369 ruszin, 336 szlovák, 73 ukrán és 65 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt ortodox temploma 1803 és 1809 között épült, klasszicizáló barokk stílusban.
  • Határában található a Berkenyédi-áttörés védett természeti látványossága.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]