Szepesárki
| Szepesárki | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Irányítószám | 053 22 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1179 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 144,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 460 m |
| Terület | 8,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 36″, k. h. 20° 39′ 45″48.943333°N 20.662500°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 36″, k. h. 20° 39′ 45″48.943333°N 20.662500°E | |
| Szepesárki weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesárki témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesárki (szlovákul: Jamnik) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 7 km-re keletre, a Hernád bal oldalán található.
Története
[szerkesztés]A falu első írásos említése 1277-ből származik „Yempnik” néven. A 13. században a szepesi vár uradalmához tartozott. A későbbiek folyamán 1287-ben „Jemnuk”, 1327-ben „Jemnik” néven találjuk. 1453-ban Lőcse jobbágyfaluja lett. A középkorban elsősorban mezőgazdasági falu volt. 1605-ben 19 háza létezett. 1773-ban „Jamnik” a falu neve. 1787-ben 48 háza és 309 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAMNIK. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Lőcséhez 1 mértföldnyire, Odorinnak filiája, első Károly Petró kép metzőnek ajándékozá, mivel a’ Magyarok tzimerét, jelesen el készítette; azután Lőtse Városának birtokába jutott.”[2]
1828-ban 58 házát 422-en lakták. Lakosai főleg mezőgazdasági munkákat végeztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jamnik, tót falu, Szepes vmegyében, Odorin fiókja, 417 kath., 5 evang. lak. Kastély. F. u. Jóhny. Ut. p. Lőcse.”[3]
A 19 század második felében itt is tombolt a kolera. A 20. század elején sokan vándoroltak ki Amerikába a faluból. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 433 lakosa volt.
1919-ben 393-an lakták, ebből 373 csehszlovák, 11 magyar, 3 német, 6 egyéb nemzetiségű.
1970-ben 731 lakosa volt.
2001-ben 1054 lakosa volt.
2012-ben 1122-en lakták.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 10.)
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
Igló (Spišská Nová Ves) | ||
Ágostháza (Bystrany) · Arnótfalva (Arnutovce) · Betlenfalva (Betlanovce) · Dénesfalva (Danišovce) · Detrefalva (Olcnava) · Haraszt (Chrasť nad Hornádom) · Hernádmáté (Matejovce) · Hernádtapolca (Teplička) · Hollópatak (Mlynky) · Illésfalva (Iliašovce) · Káposztafalva (Hrabušice) · Kisolsva (Oľšavka) · Kolinfalva (Kolinovce) · Korompa (Krompachy) · Leszkovány (Lieskovany) · Létánfalva (Letanovce) · Márkusfalva (Markušovce) · Nyilas (Hnilec) · Ötösbánya (Rudňany) · Pálmafalva (Harichovce) · Szalánk (Slovinky) · Szepesárki (Jamník) · Szepesedelény (Odorín) · Szepeskárolyfalva (Kaľava) · Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) · Szepesnádasd (Hincovce) · Szepesolaszi (Spišské Vlachy) · Szepespatak (Hnilčík) · Szepessümeg (Smižany) · Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) · Szlatvin (Slatvina) · Vereshegy (Poráč) · Vitfalva (Vítkovce) · Vojkfalva (Vojkovce) · Zsigra (Žehra) |  | |