Hársád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hársád (Litmanová)
Ltmanowa GL1.2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1412
Polgármester Ján Kormaník
Irányítószám 065 31
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 640 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság656 m
Terület17,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hársád (Szlovákia)
Hársád
Hársád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 11″, k. h. 20° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 11″, k. h. 20° 37′ 20″
Hársád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársád témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ltmanowa GL1.2.jpg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hársád témájú médiaállományokat.

Hársád (1899-ig Litmanova, szlovákul Litmanová, németül Littmannsau) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 640 lakosából 527 szlovák és 84 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. században keletkezett. 1412-ben Litmanova néven említik először, ekkor a lublói uradalom része volt. 1412-től 1772-ig az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. 1570-ben a zálogbirtok lengyel tartományfőnöke az elnéptelenedett települést Peter Wiszlowskynak adja, aki 9 ruszin családot telepített ide és 12 évi adómentességet adott nekik. A falu lakossága fokozatosan nőtt, nemsokára már 60 jobbágytelek volt a községben. 1772-ben visszakerült a Habsburg Birodalomhoz. 1822-ben lakói fellázadtak a robot ellen. 1828-ban 162 ház volt a faluban 1185 lakossal. 1869-ben 956 lakosa volt. Lakói főként drótozással, üvegezéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LITLANOVA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lublónak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint "Littmanova, orosz falu, Szepes vmegyében, a magurai járásban, hegyek közt egy völgyben, Lőcséhez 9 óra. Van 1150 görög, 50 római kath. lakosa, görög kath. anyatemploma, 5 urbéri telke. Az uraságnak az erdőn kivül majorsági birtoka nincs. Agyagos földe terem árpát, zabot, burgonyát, káposztát, répát. Birja a Neskó család. " [3]

1910-ben 869, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu festői környezetben, fehér mészkősziklák között fekszik.
  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Az Eliásovka déli lejtőjén álló fakápolna búcsújáróhely, itt jelent meg a Szűzanya két falubeli kislánynak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]