Kriványpusztamező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kriványpusztamező (Pusté Pole)
Pusté Pole S1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1956
Polgármester Marcela Tibenská
Irányítószám 065 41
Körzethívószám 52
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség224 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság573 m
Terület3,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kriványpusztamező (Szlovákia)
Kriványpusztamező
Kriványpusztamező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 54′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 54′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriványpusztamező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kriványpusztamező, (szlovákul: Pusté Pole) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 228 lakosából 215 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Palocsától 10 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1270-ben V. István oklevelében "Bachamezey" néven említik először, ekkor Tarkő várának uradalmához tartozott. 1427-ben az adóösszeírásban 14 portát számláltak a településen, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. 1470 "Baczamezew" néven szerepel. A falu a 16-17. században nem létezett és régi nevén ezután már nem említik. Mai nevén 1773 bukkan fel "Puszta Mezeo" alakban.

Vályi András szerint "Vizranka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dezsőfy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tarkóhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, réttye, erdeje szükségére van elég, kereskedni szoktak marhákkal, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Pusztamező, Wizranka, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához délre 1/2 órányira: 63 romai, 357 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok marhát tenyészt, s azzal kereskedik; erdeje és fűrészmalma van. F. u. a Desewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes."[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal, mely fejlődésére kedvezően hatott. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1944-ben élénk partizántevékenység volt a környéken. A település csak 1956-ban lett önálló község, addig Kriványhoz tartozott.

2001-ben 226 lakosából 225 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]