Orló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orló (Orlov)
Orlov.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Peter Timočko
Irányítószám 065 43
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 692 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 480 m
Terület 20,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orló (Szlovákia)
Orló
Orló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 00″, k. h. 20° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 00″, k. h. 20° 52′ 00″
Orló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orló témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Orló, (szlovákul: Orlov, ukránul Orlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 692 lakosából 599 szlovák és 81 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól közúton 23 km-re keletre a Poprád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1349-ben "Orlou" néven említik először. A 14. századtól a 16. századig a palocsai uradalomhoz tartozott. A közepes nagyságú falvak közé számított, 1427-ben 26 portát számlált. Az 1560-as években a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. 1787-ben 61, 1828-ba 70 háza volt. 1873-tól vasútvonal köti össze Eperjessel.

Vályi András szerint "ORLÓ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Poprád vize mellett, Palocsának szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele középtermékenységű, jó lent is termesztenek, réttye kétszer kaszáltatik, fája van mind a’ két féle." [2]

Fényes Elek szerint "Orló, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett, Palocsához északra 3/4 mfdnyire: 20 romai, 547 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Lent termeszt, juhot tenyészt; fenyvese van. F. u. b. Palocsay. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 750, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. A második világháború alatt a környéken súlyos partizánharcok folytak. A németek a lakosságot a Poprádra való kiköltözésra szólították fel, ők azonban a környező hegyekbe menekültek. A németek felrobbantották a vasútat és Poprád folyó hídjait. Fel akarták gyújtani a falu házait is, de végül csak három ház égett le, azonban sok súlyosan megrongálódott. A lakosok csak a szovjet hadsereggel térték vissza a faluba. 1958-ban a Poprád folyó kilépett medréből és a települést súlyos árvíz pusztította.

2001-ben 791 lakosából 709 szlovák és 71 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1891-ben épült, 1913-ban és 1970-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]