Poprádremete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprádremete (Mníšek nad Popradom)
Mnisek a2.jpg
Poprádremete címere
Poprádremete címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Szepesi
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Peter Žemba
Irányítószám 065 22
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 662 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 439 m
Terület 17,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poprádremete (Szlovákia)
Poprádremete
Poprádremete
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 20° 42′ 59″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 52″, k. h. 20° 42′ 59″
Poprádremete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádremete témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádremete (1899-ig Mnisek, szlovákul: Mníšek nad Popradom, németül: Einsiedel an der Göllnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. Közúti határátkelőhely Nowy Sącz felé. 2011-ben 662 lakosából 645 fő szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 15 km-re északra, a lengyel határ mellett, a Poprád jobb partján fekszik. Pilhót csatolták hozzá. További településrészei: Brestovky, Kače, Medzibrodje, Pilhovcík, Skalná és Zľabina.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század elején keletkezett, 1323-ban "Heremitoris" néven említik először. 1364-ben "Heremita" néven bukkan fel. Az ólublói uradalom része volt. 1412 és 1772 között a 13 szepesi várossal együtt zálogként Lengyelország része volt. 1412-ben egy útmenti kocsma volt a településen. A 16. század első felében a vlach jog alapján ruszin pásztornépekkel telepítették be.

A 19. század közepén területén nagyolvasztó épült. A vasművet az 1840-es években Karol Heyssl vásárolta meg, az üzem 1867-ig működött. 1876-tól üveggyár, később fűrésztelep működött a községben. Lakói főként erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "REMETE. Einsiedel. Mnizsek. Német Mezőváros Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Gölnitz vize mellett; külömbféle hasznos bányái vagynak, harmintzadja is van helyben, határja meglehetős, de néhol hegyes."[2]

Fényes Elek szerint "Mnissek, pusztai tót és német falu, Szepes vmegyében, épen a határszélen, ugy hogy a helységbőli kilépés, belépés Gallicziába, a sandeczi országutban, saját postahivatallal (1843 óta) postaváltással Lublyó és Sandecz közt. Lakik itt: 70 r. kath., van két urasági épület, harminczad, korcsma, paplak. Templomát az itt folyó Poprád 1813-ki nagy árviz alkalmával aláásván, szétdűlt s most is romokban hever, és csak az oskola használtatik isteni szolgálatra. Urbériség itt nincs; a föld felette sovány, köves, hegyes, csupán zabot és burgonyát terem. Birja a Hellner család. 1847-ben készittetett a sandeczi roppant út, melly Lublyón, Granasztón, Pilkón, Mnisseken által 4 mfd. távolságra, mindig hegyoldalban visz. Ezelőtt csak két hegyfal közt levő patak melletti járatlan köves uton volt a közlekedés Szepes vmegye és Galliczia közt, melly pedig most is igen élénk."[3]

1910-ben 449, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

2001-ben 702 lakosából 669 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1780-as években épült. A háromhajós késő román stílusú, klasszicista részletekkel épült templomot 1872-ben újították meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádremete témájú médiaállományokat.