Sárosújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárosújlak (Údol)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Štefan Arendáč
Irányítószám 065 45
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség406 fő (2011) +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság519 m
Terület13,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárosújlak (Szlovákia)
Sárosújlak
Sárosújlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 20° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 20° 48′ 30″
Sárosújlak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárosújlak (1899-ig Uják, szlovákul: Údol, ukránul Udol) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 11 km-re keletre, a Poprád bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1349-ben említik először a palocsai uradalom részeként. 1427-ben „Wyak” néven szerepel, abban az időben 32 portája volt, mellyel a nagyobb falvak közé számított. A 14. századtól a 16. századig a palocsai uradalom része volt. Az elnéptelenedő települést a 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. 1600-ban a soltész házán kívül 17 lakott háza volt. 1755-ben a falu leégett. 1787-ben 61 háza állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „UJAK. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többfélék, fekszik Palocsához közel, és annak filiája; határja középszerű.[1]

1828-ban 88 háza volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujlak, Sáros v. orosz falu, Palocsához észak-nyugotra 1/2 mfld, 27 romai, 620 g. kath., lak. Gör. kath. paroch. templom. Határa hegyes, sziklás, sovány. F. u. b. Palocsai-Horváth.[2]

1867-ben kolerajárvány pusztított. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Az első világháborút követően lakosai közül sokan az Egyesült Államokba és Kanadába vándoroltak ki.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 490, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 431 lakosából 237 szlovák, 121 ruszin és 41 ukrán volt.

2011-ben 406 lakosából 185 ruszin, 182 szlovák és 23 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1866-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt élt Irena Nevická (18861966) ruszin-ukrán írónő, az ukrán nőmozgalom nagy egyénisége, az ukrán kulturális megújulás harcosa.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]