Máté (település)
| Máté (Matysová) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1408 | ||
| Polgármester | Iveta Kundrátová | ||
| Irányítószám | 065 46 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 597 m | ||
| Terület | 10,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Máté weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Máté témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Máté (1899-ig Matyiszova, szlovákul: Matysová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól közúton 16 km-re, légvonalban 5 km-re északkeletre, a Poprád mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1408-ban „Mathezhaw” néven említik először a lublói vár birtokaként abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond az uradalmat Perényi Imrének adta. Nevét alapítójáról, egy Máté nevű soltészról kapta, aki a 14. század végén telepedett le itt. A település 1408 körül elpusztult, a 16. században ruszinokkal telepítették újra, ekkor a palocsai uradalomhoz tartozott. Birtokosai – a Palocsai Horváthok – a 17. század elején újabb telepítést végeztek. A 18. század elején járványok tizedelték a lakosságot. 1787-ben 58 háza állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATISOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Poprád vize mellett, Héthárshoz 2 1/4 mértföldnyire, határja nehezen miveltetik.”[2]
1828-ban 68 ház volt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, mészégetéssel, szövéssel foglalkoztak. 1846-ban tífusz tizedelte a lakosságot.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matisova, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vármegye szélén, ut. postája Lublyóhoz 1/4 mfd. 4 rom., 508 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. Földe hideg, köves és sovány; fenyvese derék. F. u. Palocsai Horváth.”[3]
1871-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztította. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Lengyelország lerohanása előtt, 1939. augusztus 8-án előbb szlovák, majd német katonaság vonult be a faluba, melyet 1945. január 24-én foglaltak el a szovjetek.
A telefont és a vizet 1957-ben, az áramot 1959-ben vezették be. Az autóbusz közlekedés 1960-ban indult meg, az utakat is ekkor portalanították. Kultúrháza 1969-ben épült.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 112 | 78 | 76 | 55 |
| Különbség | -30,35 % | -2,56 % | -27,63 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 56 | 55 |
| Eltérés | -1,78 % |
1910-ben 494, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 88 lakosából 87 szlovák volt.
2011-ben 72 lakosából 53 szlovák és 17 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1833-ban épült, 1938-ban megújították. Az ikonok közül több 17. századi festmény található a templomban.
További információk
[szerkesztés]- Az Ólublói járás történeti szótára
- Községinfó
- Máté Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

