Kislomnic
| Kislomnic (Lomnička) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1294 | ||
| Polgármester | Mária Oračková | ||
| Irányítószám | 065 03 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3839 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 280 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 615 m | ||
| Terület | 9,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 14′ 58″, k. h. 20° 34′ 10″49.249444°N 20.569444°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 58″, k. h. 20° 34′ 10″49.249444°N 20.569444°E | |||
| Kislomnic weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kislomnic témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kislomnic (szlovákul Lomnička, korábban Malá Lomnica, németül Kleinlomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ólublótól 15 km-re délnyugatra, Podolintól 3 km-re keletre, a Poprád jobb oldalán, a Lomnic-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szláv lom (= irtás) főnévből ered, mely eredetileg pataknév volt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut a 13. században a Görgeyek alapították, lakói földművesek voltak. 1294-ben említik először „Lompnicha” néven. 1329-ben „Kuslomnicha” megnevezéssel találjuk. Temploma 1360-ban már állt. 1511-ben „Miskalomnic” néven említik. Anyakönyveit 1741-től vezetik. A 18. században vászonfehérítője volt. 1787-ben 114 házában 492 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Lomnicz, Német falu Szepes Várm. földes Urai Görgei, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Iglóhoz fél mértföldnyire, határja hegyes, és kőves, és más tulajdonságai egyenlők Kolacskóhoz.”[2]
A falu 1813-ban és 1887-ben leégett. 1828-ban 161 háza és 1160 lakosa volt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
1945-ben német lakosságát kitelepítették, helyükre főleg cigány családok települtek.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 701, még túlnyomórészt német lakosa volt.
2011-ben 2680 lakosából 1642 cigány és 531 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, a 19. században klasszicista stílusban építették át. Madonna-szobra 1430 körül készült, emellett több gótikus szobra is van, melyek közül egy feszület Lőcsei Pál mester alkotása.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1801-ben Forberger Dániel evangélikus gimnáziumi tanár.
- Itt született 1833. február 15-én Melzer Jakab evangélikus lelkész, író, költő, történész, néprajzkutató.
- 1875 és 1882 között itt élt és alkotott Terézia Vansová szlovák írónő, aki a helyi evangélikus lelkész felesége volt. Emlékháza van a faluban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ólublói járás települései | ||
|---|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) | ||
|  | |
