Hajtóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajtóka (Hajtovka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Pavol Nosek
Irányítószám 065 45
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség69 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület3,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajtóka (Szlovákia)
Hajtóka
Hajtóka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″
Hajtóka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hajtóka (szlovákul: Hajtovka, ukránul Hajtúvka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 6 km-re keletre, a Poprád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14-15. század fordulóján keletkezett. 1427-ben Sáros vármegye adóösszeírásában „Ayathuagasa” néven említik először, ekkor 6 adózó portája volt, a palocsai uradalomhoz tartozott. Lakossága a 16. században elmenekült vagy elpusztult, később helyükre ruszinokat telepítettek ide. Ekkor szerepel mai nevén először „Haythofka” alakban. A palocsai uradalomhoz tartozott. Kicsi falunak számított, 1787-ben 27 háza volt 196 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJDÚKA. Hajduska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Plavnitzának szomszédságában, mellynek filiája, határja ha jol trágyáztatik, meglehetős termékenységű, fája, és legelője van.[2]

1828-ban 35 háza volt 271 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel és halászattal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hajtuvka, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vmegye szélén, a Poprád mellett: 73 romai, 214 g. kath. lak., fűrész- és lisztmalmokkal; fenyves erdővel. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes.[3]

Az első világháborúban 28 hajtókai harcolt, közülük öten estek el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, de lakói közül sokan Ólubló üzemeiben dolgoznak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 207, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 90 lakosából 84 szlovák volt.

2011-ben 79 lakosából 57 szlovák és 13 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Születése tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1872-ben épült, 1932-ben és 1963-ban megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]