Hosszúvágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hosszúvágás (Legnava)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Mikuláš Kundrát
Irányítószám 065 46
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség104 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület8,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hosszúvágás (Szlovákia)
Hosszúvágás
Hosszúvágás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hosszúvágás, (1899-ig Lagnó, szlovákul: Legnava, németül: Langenau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 125 lakosából 93 szlovák és 23 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 12 km-re kelet-északkeletre, közvetlenül a szlovák-lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg a 14. század második felében keletkezett, amikor Nagy Lajos király a területet egy Jakab nevű nemesnek adományozta. 1427-ben "Langnow" néven említik először. Egy 1440-ben kiállított oklevél szerint a község területén pásztorok éltek. A berzevicei uradalomhoz tartozott. A 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 16 adózó portát számláltak a településen. A 17. században a Semsey, a 18. században a Szirmay család birtoka volt. 1787-ben 41 házában 298, 1828-ban 59 házában 445 lakos élt. Lakói földművesek, pásztorok, favágók voltak, később a mezőgazdaság mellett a környékbeli üzemekben és a háziiparban dolgoztak.

Vályi András szerint "LAGNO. Legenau, Legnano. Orosz falu Sáros Várm. lakosai többen ó hitűek, fekszik Palocsának szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős."[2]

Fényes Elek szerint "Laghno, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett, Galliczia szélén; 445 görög kath. lak. s paroch. templommal. Eperjeshez 10 óra."[3]

1910-ben 437, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. A második világháború idején lakói támogatták a partizánokat, ezért 1944. október 15-én német csapatok szállták meg és sok lakost elhurcoltak. 1945. január 24-én szabadították fel a szovjet csapatok.

2001-ben 156 lakosából 120 szlovák és 29 ruszin volt.

Nevezetetteségei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1883-ban épült neoklasszicista stílusban.
  • A falutól 1 km-re levő kápolnát 1760-ban Szirmay Tamás építtette.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]