Kalács (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalács (Kolačkov)
Kolačkov S1 (2).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Rang község
Első írásos említés 1361
Polgármester Pavol Zamiška
Irányítószám 065 11
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 1233 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 649 m
Terület 8,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalács (Szlovákia)
Kalács
Kalács
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 43″, k. h. 20° 37′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 43″, k. h. 20° 37′ 43″
Kalács weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalács témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalács, (1899-ig Kolacskó, szlovákul: Kolačkov, németül: Klautsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1233 lakosából 1142 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 7 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. század második felében keletkezett, amikor III. András király a birtokot a szepesi káptalannak adta. Már a század végén felépült Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma. Írott forrásban 1312-ben "Calacz" néven említik először. 1390-ig felerészben prépostsági, felerészben káptalani birtok volt. 1460 körül lakatlan volt, 1464-ben Péter prépost a soltészjog alapján a közeli Komlóskertről származó lakókkal telepítette be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 72 háza volt 502 lakossal, 1828-ban 127 ház és 923 lakos volt a faluban. A 19. század első felében vashámor is épült a falu határában, mely az 1860-as évekig működött. 1864-ben a falu még két részre oszlott, az egyik része uradalmi birtok, a másik kisnemesi birtok volt.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kolacskó, tót falu, Szepes vmegyében, egy völgyben, nagy hegyektől környezve, 950 r. kath. lakossal s plebániával. Szántóföldjei hegyeken vannak és igen soványak; keresztülfolyik egy sebes és ragadó patak. Van itt 6 urbéri telek, számtalan curialis zsellér, sok közbirtokos és sok birtoktalan nemes, kik szegénységükről ismeretesek. Majorsági birtok 300 hold, s ugyanennyi erdő. Ut. post. Késmárk." [1]

1910-ben 570, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1934. július 16-án nagy árvíz volt a községben, mely súlyos károkat okozott.

2001-ben 1026 lakosából 1022 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]