Poprádökrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprádökrös (Ruská Voľa nad Popradom)
A Szent Mihály templom
A Szent Mihály templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1357
Polgármester Miroslav Tomčo
Irányítószám 065 42
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 99 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 515 m
Terület 6,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poprádökrös (Szlovákia)
Poprádökrös
Poprádökrös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 56′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 56′ 15″
Poprádökrös weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádökrös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádökrös, (1899-ig Orosz-Volya, szlovákul: Ruská Voľa nad Popradom, ukránul Ruszka Volja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 99 lakosából 52 ruszin és 45 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 27 km-re keletre a lengyel határ mellett, a Poprád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a ruszin lakosság betelepítésével keletkezett az 1570-es években. 1588-ban Nowawolya néven említik a palocsai uradalom részeként először. Kis falunak számított, 1600-ban mindössze 7 ház állt a faluban. Lakói pásztorok, favágók voltak. 1787-ben 12 háza volt 114, 1828-ban 33 háza volt 260 lakossal. A 19. században a Bornemissza és a Dessewffy család birtoka volt. Lakói ekkor főként földművelésből, állattartásból, erdei munkákból éltek.

Fényes Elek szerint „Volya (Orosz), Sáros v. orosz f. Lubotin fil. a gallicziai határszélen: 10 romai, 229 gör. kath., 11 zsidó lak. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. post. Orlich.” [2]

1910-ben 208, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. 1944-ben a falu környékén élénk partizán tevékenység folyt. A Vörös Hadsereg 1945. január 21-én foglalta el a községet

2001-ben 115 lakosából 78 szlovák és 32 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1795-ben épült, 1916 és 1919 között átépítették, 1952-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]